A koncentrációs táborokat orvosként átélő Szűcs László Létszámellenőrzés című emlékirataiban olvashatjuk: “Találkoztunk egy furcsa figurával. Nem volt hajlandó elárulni a nevét, odajött hozzánk, magyarul beszélt, láttuk, hogy ő is zsidó, hiszen tábori uniformisban volt, annyit mondott, hogy Miklósnak hívják. Bármit kérdeztünk, mindig azt mondta, hogy nem mondhat semmit, majd ha vége lesz ennek az egésznek, akkor majd hallani fog róla a világ. Aztán véget ér a háború és 1945. május 6-án este azt mondják neki, hogy te, akit mi magunk között úgy szólítottunk, hogy a „Világmegváltó Miklós”, meg „A rejtélyes Miklós”, akkor mondd meg végre, ki vagy te. Ekkor feláll a volt deportált és az első felszabadult estén azt mondja, én voltam az auschwitzi táborban Dr. Mengele boncolóorvosa. Aztán néma csend lett.” – kezdte a beszélgetést Vági Zoltán, aki nemcsak a könyv szerkesztője, hanem a Saul fia című film szakértője is volt egyben.

Október 10-én, az ELTE Média Tanszéke adott otthont egy kerekasztal-beszélgetésnek, “Személyes történelem” címmel. A Magvető Könyvkiadó és a tanszék közös eseményén (amely egy sorozat első darabja) György Péter esztéta és Vági Zoltán történész beszélgetett az orvosról, a fogolyról, a korszellemről, és a történeti háttérről, amiben a mű keletkezett.

Dr. Nyiszli Miklós egyedülálló memoárját több mint 10 nyelvre fordították le, itthoni kiadására pedig részben Kertész Imre kérésére került sor. A Magvető gondozásában megjelent új kiadása Vági Zoltán előszavával, magyarázó jegyzeteivel és lábjegyzetekkel bővült. György Péter elmondta, a mű kétségkívül egy komoly és tiszteletreméltó tudományos munka. Egy olyan embernek az emlékműve, akinek egész életét kísértette és elkerülhetetlenül meghatározta az a tény, amely tulajdonképpen a könyv címe is egyben: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban. Május 6-a estéjén azonban senki nem tudta, ki az a Dr. Mengele. Azóta, ha belegondolunk, ki az egyik leggyakrabban emlegetett háborús bűnös, Mengele neve biztosan felmerül. Ahogyan Vági Zoltán fogalmazott: „A magyar túlélő populációban Dr. Mengele, hogy úgy mondjam egy negatív ikon, akinek személyéről és tetteiről a táborok felszabadításakor a világ még semmit sem tud.” Dr. Mengele 1945 januárjában ugyanis sikeresen elmenekül Auschwitzból, több kísérleti dokumentum és feljegyzés birtokában. S habár egész életét végigkísérte a bujkálás, tetteiért különösebb megtorlás nélkül halt meg Wolfgang Gerhard álnéven, 1979-ben.

„Ne felejtsük el, Ő csak egy kis porszem volt a gépezetben. Horst Fischer vagy épp Dr. Schumann szintén hasonló borzalmas tetteket hajtottak végre a foglyokon. De még sorolhatnám a neveket…” – mondja Vági Zoltán. Valamiért a halál angyala azonban Dr. Mengele lett. A történész szerint ennek valószínűleg azaz oka, hogy a doktornak volt egy fogadott ”beosztottja” ez a  bizonyos Nyiszli Miklós, az erdélyi orvos, aki egyedülálló bátorságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy a háború végét követően rögtön papírra vetette azt a poklot, amit átélt.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Hantó Fruzsina, Media.elte.hu, 2016. nov. 11.