A kádári cenzúra tanúja (Hvg)

Akkora siker volt, hogy másképp ugyan, de érdemes újraindítani a Tények és Tanúk történeti sorozatot, amelyre annak idején a kis leleplezések mellett nagy elhallgatások voltak jellemzőek.

Bestsellerrel indult 1975-ben a Magvető Könyvkiadó legnevezetesebb könyvsorozata, a Tények és Tanúk. Marosán György Tüzes kemence című memoárja elsősorban a politika süllyesztőjében eltűnt szerző személye miatt volt érdekes. Számosan emlékeztek még az 1962-ben született viccre: „Miért zárták ki Marosánt a politikai bizottságból? – Azért, mert Buci Gyuri nemcsak pék, de Kádár is akart lenni.” A történelmi tényektől és a nagypolitika kulisszáitól távol tartott olvasók azt remélték, hogy a sorok között felfedezhetnek majd legalább egy félmondatot arról is, miért rúgta ki bő évtizeddel korábban Kádár János pártvezér a helyettesét. E várakozásukban csalatkozniuk kellett ugyan, a Rákosi-korszak boszorkánykonyhájának működésébe viszont már bepillanthattak.

A megjelenésekor rögvest Tétának keresztelt sorozat alighanem ezért váltott ki szokatlanul nagy érdeklődést. Elfeledett vagy inkább elfelejtetett történelmi fő- és mellékszereplők kaptak szót, kortársak és (hagyatékukban fennmaradt visszaemlékezéseik, naplóik révén) halottak egyaránt. Jellegzetes, fekete borítójú papírkötésével a Tények és Tanúk a XX. század szubjektív krónikájának lett tárháza.

Az első nagy Téta-csemege 1976-ban Füst Milán naplója volt. Az 1960-as évek közepén irodalmi Nobel-díjra is jelölt nyugatos költő és drámaíró, nemzedékek megkerülhetetlen mestere „jegyzési kényszerben” élt, negyven éven át, napi két-három órányi munkával rótta a sorokat élete fő művébe. Csakhogy – bár többször próbálkozott vele – 1967-ben bekövetkezett haláláig nem sikerült megjelentetnie. „Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van” – hajtogatta, ezzel is növelve feljegyzései titokzatosságát. Füst filozofikus, esztétikai és pszichológiai fejtegetései a megjelenéskor a reveláció erejével hatottak. Negyedszázaddal később viszont – amikor a Fekete Sas Kiadó közzétette a „teljes naplót” – kiderült, hogy egykoron tönkrecenzúrázással hamisított változatot kaptak kézhez az olvasók. A hiteles Füst-szövegeket rekonstruáló két irodalmár, Szilágyi Judit és Fazakas István cenzúratörténeti szolgálatot is tett azzal, hogy az egykor kihagyott részeket más betűtípusból szedve adta közre.

A helyreállított feljegyzéssort elemző Nyerges András 1999-ben például arra a botrányos tényre hívta fel a figyelmet, hogy a tétás változatban Illyés Gyula neve mindössze egyszer fordult elő, miközben az igazi naplónak ő az egyik „legsűrűbben emlegetett szereplője”. Csakhogy a nemzet idoljaként kezelt íróról nem lehetett kinyomtatni, hogy Füst „a törtetés ragyogó mesterének” vagy „csodálatos kaméleonnak” nevezte ifjú pályatársát. E beavatkozást nem cáfolva Hegedős Mária, a Magvető egykori főszerkesztője (utóbb megbízott igazgatója) a HVG érdeklődésére most mindehhez – „a tények kedvéért ” – annyit tett hozzá, hogy a kiadó készen kapta a „szűkített” változatot, a kihagyások leginkább a költő özvegyének szempontjait tükrözték.

Hasonló módon láttak nyomdafestéket a sorozat más naplói is. Balázs Béláról, az 1949-ben elhunyt filmesztétáról és költőről (egyebek mellett A fából faragott királyfi című Bartók Béla-táncjáték szövegkönyvének írójáról) 1958-ban ugyan művészeti díjat neveztek el, ám 1945 előtti munkássága korántsem tett eleget mindenben a marxista kánon előírásainak. A Balázs-napló megrostálásáról már a megjelenés után értesülhettek az érdeklődők: Péter László szegedi irodalmár hosszú tanulmányba rejtve részletes listát adott közre a hézagokról. A Nyugat-alapító Fenyő Miksa Elsodort ország címen megjelentetett 1944–1945-ös naplójával pedig ennél is könnyebb dolguk volt a könyvbúvároknak, „csak” meg kellett szerezni az 1946-os első kiadást. Olykor teljes napok maradtak ki, máskor csak olyan, a szocialista demokrácia fülének bántó mondatok, mint hogy „az igazmondás a legnagyobb luxus, akár fasizmusban él az ember, akár demokráciában”.

Újratöltve

„Sokáig nézze Réz Pál a Dunát / (hogy hallgathassunk rézpáli dumát)” – köszöntötte az ezredfordulón a legendás, akkor hetvenéves szerkesztőt alkalmi versében Parti Nagy Lajos. A két, reszelős hangú nagydumás könnyed, frivol, mégis egyetemi irodalmi kurzussal felérő társalkodását már 1992-ben kilenc héten át élvezhették a rádióhallgatók. Ez a „hangos memoár” a megírni nem szándékozott emlékirat helyett készült, sőt – mint az egyik, 2015-ben felvett kiegészítő interjúból kiderült – az elégetett naplójegyzetek pótlásaként is, így ez lett az e hét elején bemutatott, Bokáig pezsgőben című Réz-interjúkötet alapja. Miután az időközben 85 évessé és betegeskedővé vált Réz nevével egybeforrott Holmi folyóirat megjelenését a szerkesztők közös megegyezéssel beszüntették, a múltidézés még inkább aktuálissá vált. A félszáz, jószerével ismeretlen fényképet és számos, Réz úrnak címzett, olykor verses dedikáció fakszimiléjét tartalmazó kötettel a Magvető Könyvkiadó a legnevezetesebb sorozatát, a mintegy 130 kötetre rúgó Tények és Tanúkat újítja fel.

Az új folyam – a korábbival ellentétben – nem kap egyenruhát, esetenként nemcsak a kötetek borítója, de akár még a formátuma is eltérhet egymástól. A sorozatot a nevén túl a régire hajazó, ám modernizált betűtípus köti majd egybe. A kiadó immár nem tekinti „kőbe vésett” szabálynak, hogy a magánarchívumokban, levéltárakban szunnyadó szubjektív emlékiratoknak, naplóknak nem kell értelmező elő- vagy utószó, jegyzetapparátus és névmutató – hangsúlyozta a HVG-nek a könyvműhelyt az év eleje óta irányító Nyáry Krisztián. Az igazgató erre példaként említette Zimándi Pius István premontrei kanonoknak még az idén megjelenő 1944–1945-ös teljes naplóját, amelyet Ungváry Krisztián ezen új szerkesztési elvek alapján rendez sajtó alá.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Murányi Gábor, Hvg.hu, 2015. október 4.  

 

2015-10-04 17:32:38
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Kovács András Ferenc
"Örömzene darabokban"
Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ