A negyvenes generáció harcai – Szabó T. Anna a valódi szabadságról (168 Óra)
(kiadvány: Törésteszt)

Nemrég jelent meg Szabó T. Anna József Attila-díjas költő, műfordító első no­vel­­lás­­kötete, a Törésteszt. A könyvet szinte azonnal el­­­­kapkodták. A szerző Kolozsvárott született, kamasz volt, mikor 1988-ban csa­ládjával át­települtek Ma­­­gyar­­or­­szág­­ra. A szombat­­he­­lyi gimnáziumban ismerkedett meg ké­­sőbbi férjével, a szintén er­­délyi származású Dragomán Györggyel. A Törésteszt a férfi és nő közötti hatalmi harcokról szól, s arról is, ­miért olyan küzdelmes a mai negyvenes generáció élete.


– Nemrég jelent meg első novelláskötete, a Törésteszt, amely már sehol sem kapható. A könyvesboltokban az utánnyomást várják. Számított ekkora sikerre?

– Nagy öröm ez nekem. A versesköteteket nem kapkodják el, de azért azokból is volt, amit újranyomtak. Aztán 2015-ben megjelent egy kisregényem, a Senki madara, s bár kétszer is kiadták, még mindig kapható, mert sokan inkább kölcsönkérik. Kevesen tudnak két-háromezer forintot kifizetni egy kicsi könyvért. Az olvasó szívesebben ad ki pénzt nagyregényre, mert úgy gondolja, kap is valamit a pénzéért.

– A költők tehát örökös hátrányt szenvednek?

– Igen, pedig nagy verset írni nehezebb, mint regényt. A versnél rengeteget kell sűríteni, csiszolni. Nekem is van olyan versem, amit évekig írtam. A re­­gény előnye, hogy mindenki megérti a történetét, míg egy nehezebb kortárs verstől a prózafogyasztók megrettenek. Én kezdettől fogva írok verseket és novellákat is. Számomra mindkét műfaj alapvetően játék: a szerző kiléphet saját énjéből, más szerepekbe bújhat, más hangokon szólalhat meg.

– Korábban nagy port kavart Vadász Géza A legfőbb tudomány című verseskötete, amely egy kéjenc öregúr erotikus költeményeit tartalmazta. A szakmában sejtették, hogy Vadász Géza az ön írói álneve?

– Azt hiszem, többen is tudták, de azért megtévesztésből a kitalált költőről fényképet is közöltünk a könyvben. A fotón látható nagy bajszú ember valójában a férjemnek, Dragomán Györgynek egyik 19. századi rokona. A játékhoz tartozott, hogy azután a Holmiban – már a saját nevemen – lehúzó kritikát írtam Vadász irritáló nőfaló rigmusairól. Egyébként kitaláltam egy költőnőt is egy „klasszika-filozófia szakos szupermodellt”, aki Párizsból küldte irományait a honi szerkesztőségeknek. Igazából mi másoltuk rá Gyurival a párizsi postabélyegzőt a borítékokra, és a verses küldeményeket bedobtuk az irodalmi folyóiratok levelesládáiba. Izgalmas kaland kreált figuráknak irodalmi nyelvet találni. De a játékon túl is azt gondolom: az írásban nem lehet egyneműnek lenni. A szerzőnek egyaránt bele kell élnie magát a férfi és női szerepekbe.

– Ezek szerint nincs külön női irodalom?

– Szerintem a női irodalomnak legfeljebb tematikus értelme van.

– Úgy érti, hogy mondjuk szülésről csak nő tud hitelesen írni?

– Ez akkoriban volt igaz, amikor a szülőszobákból az apákat kizárták. Amióta a férfiak is ott lehetnek a szülésnél, miért ne írhatnának róla– Ugyanakkor a két nem között még mindig vannak szociálisan öröklött kulturális különbségek, noha a mai modern társadalomban ezek is egyre inkább elmosódnak. Például fátylat senki nem visel már nálunk a hétköznapokban, de a ruhadarab mégis kifejezi azt a kulturális kényszert, hogy a nőnek nem illik leplezetlenül megmutatnia magát. Egy férfi írhat nyíltan erotikus verseket, de ha egy nő ír ilyet, sokan megbotránkoznak. És nem csak ebben köti a nőt a szerepe. Egy kritikus annak idején meglátogatta Szabó Magdát az otthonában, majd lejegyezte azt is, mekkora rendetlenség volt nála. Férfi írónál ez biztosan nem szúrt volna szemet. Elvárás, hogy egy nő legyen aranyos és simulékony: veszélyes, ha kemény önérvényesítő ereje van. Nemrég egy költőkollégámtól hallottam: meglepi, ha egy nő írásban kitárulkozik. A nőnek alárendelnie, rejtenie kellene magát. Ezért a női irodalom fontos tematikája, hogy miként lehet a kisebbrendűségi érzését, a szégyent, rejtőzködést az irodalom eszközeivel feloldani.

– Novelláskötetéről úgy nyilatko­­zott: leginkább a férfiak és nők kö­­zötti hatalmi harcok érdekelték. Miért?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Sándor Zsuzsanna, 168ora.hu, 2017. jan. 17. 

Megjelent a 168 Óra 2017/2. számában.

2017-01-17 19:38:55
RAJK LÁSZLÓ
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya...
J. R. R. Tolkien
Fordította: Fordította: M. Szabó Csilla, Versszöveget Falcsik Mari fordította
J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik...
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ