Odaadtam neki a nevemet. Interjú Kun árpáddal (Prae.hu)
(kiadvány: Megint hazavárunk)
"Szerettem volna valami direktebb könyvet írni. A Megint hazavárunk direktebb lett, és nagyon vigyáztam, hogy mindenkinek meglegyen az igaza, attól függetlenül, hogy a főszereplőt Kun Árpádnak hívják. Az lett a vége, hogy mindenkivel igazságos voltam, vele viszont igazságtalan lettem. A dramaturgia kedvéért rosszabb lett a Kun Árpád, mint szerettem volna."  Kun Árpádot Megint hazavárunk című regénye kapcsán Tamás Zsuzsa kérdezte.

PRAE.HU: A regényeid után elolvastam a 2011-es Szülsz című verseskötetedet. Megrendülten tapasztaltam, hogy a versekben tárgyalt témák zöme visszaköszön a második regényedben, a Megint hazavárunkban. Először akár erről is beszélhetünk, hogy mennyire tipikus olvasási irány ez: ha az ember jelentkezik egy-két prózai kötettel, akkor az olvasók hajlamosabbak elővenni a verseit.

Hadd kérdezzek vissza: minek szólt a megrendülésed?

PRAE.HU: Annak, hogy te már egyszer a lelkedet beleraktad egy verseskötetbe, a fontos témáidat elkezdted feldolgozni – a regényekhez képest visszhangtalanul.

Ja, értem! A visszhangtalanság valóban nem egy jó dolog, de bele lehet szokni. Egy költő kell, hogy tudjon visszhangtalanul írni. Prózaírónál ez nem annyira nyilvánvaló. Gondolj Bulgakovra: amikor ő megírta a Mester és Margaritát, már valaki volt, tudta, hogy ki fog nyílni valamikor az a fiók. De névtelen prózaíróként azért nem írsz az asztalfióknak.

PRAE.HU: Vers esetén bele lehet törődni, hogy a kötet egy párszázas példányszámban megjelenik, néhányan elolvassák, és annyi?

Párszázas példányszámban megjelenik, de abból 250 nyilvánvalóan a kiadó raktárában marad. Egy-két barátod elolvassa. Érzelmileg nehéz beletörődni, de azért az eszeddel tudod, hogy ez így van. Közben meg a világ legfontosabb dolga a költészet. De nem lennék őszinte, ha nem tenném hozzá, hogy akartam nagyobb olvasóközönséget, de azt is legalább ennyire akartam, hogy egy csomó mindent, ami a versbe nem fér bele, egy nagyobb térben is elmondhassam. Tehát íróilag tágasabban és részletesebben kifejtve. A regényben az a jó, hogy aprólékos lehetsz, kibonthatod a dolgokat. A vers az egy atomvillanás, abban minden benne kell, hogy legyen. Ez a kétfajta ihletés mindig is párhuzamosan volt bennem. Már gimnazistaként is megvolt: a diákírók sárvári találkozójára verset és novellát is küldtem. De prózát éretlen fejjel nem érdemes írni, a nagy lélegzetű prózához meg kell érni.

PRAE.HU: Ezek szerint e kettős látás- vagy alkotási mód mindig jellemző volt rád. Mégis: a versek után, amik a te szavaddal élve „atomvillanások”, ilyen nagy szerkezetben gondolkodni mennyire kívánt más gondolkodásmódot? Vagy akár egy kötetkompozíció végiggondolásához képest?

A kötetkompozíció utólagos. Verseskötetet még nem írtam egyben, bár a Szülsz, az egy hosszú ihlet végigírása. Kimentünk Norvégiába, volt asztalfiókban egy elrontott regényem, és úgy tűnt, nem lesz prózaírásra lehetőségem: otthon voltam gyeden a második gyerekkel. Akkor furcsa módon folyamatos ihletben voltam. De mindig bennem volt, hogy egy nagy prózát kellene írni. Rájöttem, hogy akkor tudok a legjobban írni, amikor semmi időm nincs rá, és akkor észrevettem egy rést hajnalban: elkezdtem írni a Boldog Északot. Visszakanyarodva, hogy hogy írod szerkezetbe a regényt… Na, ezt nem tudom. Van egy ritmusa, és ezt próbálod érezni. Meg a motívumokat. Tudod, hogy ezt vissza kell hozni, akkor azt ott elöl át kell írni… Vacakolsz ezekkel a dolgokkal.

PRAE.HU: Tehát ez jócskán alakul írás közben?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Tamás Zsuzsa, Prae.hu, 2017.02.20. 

2017-02-20 13:16:34
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ