Mire föl az izgalom? (Heti Válasz)
(kiadvány: Napló 1956-1989)

Amikor kiderült, hogy Király István szekrényben porosodó, hatalmas (több mint ezer oldal) kéziratát lányai átadták a Magvető Könyvkiadónak, a hatvan év felettiek jöttek lázba.

A fiatalok, akik a rendszerváltozás után léptek értelmiségi sorba, nem nagyon értették, mire föl az izgalom egy Ady-kutató feljegyzései körül, miért fogják rögtön a névmutatót böngészni a professzor egykori tanítványai, az irodalmi élet Kádár-kori szereplői, a valaha hithű marxisták és ellenzékiek. A magyarázatot messziről kell kezdeni a boldog tudatlanságban leledző nemzedéknek, amelynek tagjai – a tájékozottabbak – Király Júlia közgazdász, tanár, bankalelnök édesapjaként azonosítják az 1945 utáni magyar szellemi élet egyik legellentmondásosabb alakját, akitől mint gondolkodótól még a tanítványai körében osztatlan népszerűségnek örvendő lánya is eltávolodott a nyolcvanas évek végének hevületében.

Király István (1921–1989) nem csupán Kossuth- és állami díjas irodalomtörténész volt, hanem már 1956 előtt is mindenható szerkesztő, kritikus, ideológus. Amikor a napló elkezdődik, Aczél György beszédírója, egyik bizalmasa, kulturális diplomata, országgyűlési képviselő, akinek közreműködése, áldása nélkül komoly irodalmi vállalkozás (A magyar irodalom története, a Világirodalmi lexikon) nem jön létre. Királynak az 1956-ban induló, közönséges földi halandónak elképesztő leterheltséggel járó korszakban sem kedve, sem ideje visszapillantani a nem éppen dicső pályakezdésre, arra, miként lett a tiszántúli református lelkész éles eszű fia hithű kommunista, a párt eltökélt katonája, Révai József legjobb tanítványa. Az egykori pletykák szerint, amelyekre Babus Antal is utal okos, mértéktartó utószavában, a náci Németország ösztöndíjasaként, ha Hitlert nem is biztosan, de Rommelt mindenképpen fordított, s ezt kellett feledtetnie 1945 után. (Noha a szóbeszédet senki sem tudta tényekkel alátámasztani, Királyra időről időre visszahullott a vád.) Még az egykori népbiztos, Landler Jenő unokahúgával, a Szovjetunióban felnőtt Landler Máriával kötött második házasságát is többen vezeklésnek tartották. (A naplóból kiderül, hogy az asszony a legbiztosabb támasza Királynak.)

Az 1956-os forradalomról nem esik szó a feljegyzésekben, de azt rögtön észleli az olvasó, hogy Király jól érti az új korszak „dörgését”, történetesen azt, hogy Aczél Györgyé a főszerep. Nem véletlen, hogy az ezer oldal központi figurája Kádár ideológusa, aki ügyesen versenyezteti széleskörűen művelt famulusait: Pándi Pált (1926–1987), Király Istvánt és Szabolcsi Miklóst (1921–2000). Mindhárman professzorok, szerkesztők, kritikusok, később akadémikusok. Király nem is leplezetten az első akar lenni, a legfőbb bizalmas, aki aktívan formálja a magyar kulturális politikát, a magyar életet. Aczél azonban nem hagyja, hogy a fejére nőjön: kihasználja, dolgoztatja, de időnként ejti. Királyt monomániásan izgatja az aczéli „szeret, nem szeret” kérdése, többször is nagy beolvasásra készül, de a végső szakítás nem következik be, részint mert a professzor ismeri a párttörténetet, s tudja, mivel jár a hűtlenség, részint mert úgy érzi, küldetése van, s ennek teljesítéséhez az kell, hogy a tűz közelében maradjon. A küldetés pedig nem kevesebb, mint meghaladni a népi-urbánus ellentétet, s megteremteni a nemzeti baloldal ideológiáját, bevonni a népi írókat a szocialista országépítésbe. Király e cél érdekében olyan „kalandokra” is vállalkozik, mint ifjúkori ideálja, Németh László Szovjetunióba kísérése (1959). Illyés Gyula érdekében nem kell kockázatos kalandokba bocsátkozni, csupán olykor-olykor védelmezni. Ahogy a népi írók fiatalabb nemzedékét is.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Valasz.hu, 2017. ápr. 19. 

2017-04-19 15:43:23
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ