Zilahi Anna a legmorbidabb pillanatokban is értékeli az iróniát (Könyves Blog)

Tegye fel a kezét, aki vett már meg egy könyvet csak azért, mert egy számára fontos író ajánlotta interjúban, könyvbemutatón. Az összes kezünk a levegőben, ezért arra gondoltunk, hogy új rovatot indítunk, amelyben  írók, költők ajánlják a legemlékezetesebb (viszonylag friss) olvasmányukat. Totth BenedekKemény Zsófi és Moskát Anita után Zilahi Anna választott könyvet. 

A 2017-es könyvhétre jelent meg a Holdvilágképűek, Tóth Kinga intermediális prózakötete, amely kísérletet tesz a beteg test kognitív és fizikai tapasztalatának nyelvi színrevitelére. Egy olyan korban, ahol a test csak mint reprezentáció és erőforrás jelenik meg, ám ebben a kontextusban viszont folyamatosan és túlcsorduló, minden mást elfedő módon; és ahol minden más szempont és értelmezés tabu: mit lehet kezdeni a hajlatokból kilógó csövekkel, zacskókkal, kanülökkel? Hogy kerülnek ezek az objektumok belénk, és miként feldolgozható, ha a testi működésünk idejére már visszafordíthatatlanul velünk is maradnak? Milyen következményekkel jár, ha ez a test ráadásul női test, amelyet egyébként is előszeretettel tárgyiasít a társadalom?

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rostás Eni, Könyves.blog.hu, 2017. augusztus 30. 

2017-08-30 16:13:13
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ