Beszélő macskával a menekültlétről (Népszava)

A nemzeti identitásról szóló kérdések untatják Pajtim Statovci albán származású, Finnországban élő írót. Az jobban érdekli, hogyan használjuk az állatokat saját céljainkra, könyvében egy perverz macska is van.

- Sokszor kérdeznek a Koszovóhoz és Finnországhoz fűződő kapcsolatomról. Arról, hogy albán vagy finn vagyok-e. Ezek absztrakt dolgok, mindenki mást ért alattuk. Próbáltam nem az alapján meghatározni magam, hogy honnan jöttem. A mai világban folyamatosan mozgunk, a nemzetiségek közötti határok elmosódnak - mondta a Népszava kérdésére Pajtim Statovci, aki azt sem gondolta volna, hogy Finnországban megjelenik a Macskám, Jugoszlávia című regénye, nemhogy azt: tizenkét nyelvre lefordítják.

A regényben két elbeszélő történetét követjük felváltva. Az egyik a '80-as évek Koszovójában játszódik, egy fiatal lány, Emine az esküvőjére készül Bajrammal. Az albánok üldözésekor gyerekeikkel elmenekülnek Finnországba, ahol a család szétforgácsolódik. A másik történet a jelenben játszódik, elbeszélője az egyetemista Bekim, Emine és Bajram fia. Középpontban egy másik kultúrába való beilleszkedés korlátozott lehetőségei és a kirekesztődés érzése áll. Mindkét generáció életéből hiányoznak a tartalmas emberi kapcsolatok, ami azonban nem a menekültlétből fakad, hanem általánosabb probléma. Bekim ráadásul többszörösen kívülálló, meleg is, aki neten keresi a szexpartnereket. Kígyót tart, a regény mágikus realista rétegét pedig az adja, hogy összeismerkedik egy beszélő, homofób macskával, akinek irodalmi rokonai Bulgakov A Mester és Margaritájának Behemótja, Hoffmann Murr kandúrja és Franz Kafka állatalakjai. - Az állattanulmányok nevű tudományterület inspirált, ami azt vizsgálja, hogyan tekintünk az állatokra egy-egy kultúrában. Például a macska Európában háziállat, Koszovóban tisztátalan. Az állatokat úgy használjuk, mintha metaforái lennének az emberi tulajdonságoknak, nem pedig úgy nézünk rájuk, mint akik saját maguk is érzékelik valahogy a világot, amit nem érthetünk meg. Az irodalomban előfordul, hogy állatok az elbeszélők. Ezzel ellopjuk a hangjukat, hogy leírjuk a világot - mondta és hozzátette, az állatok és a szexuális vagy etnikai kisebbségek tagjai között hasonlóság van kulturálisan. Könyvében Bekim szégyenérzetét, kiszolgáltatottságát és menekültként létezését fejezik ki az állatok. - Bekim nem érzi magát egyenlőnek. Mások szerencsétlenebbnek és érdemtelenebbnek tartják csak azért, mert egy erőszakos és háború sújtotta helyről származik. Ha valaki megkérdezi, honnan jön, nem az érdeklődés, hanem a szánalom vezérli - mondta Statovci, aki ugyan saját tapasztalataiból merített regényéhez, de hangsúlyozza, a könyv nem önéletrajzi.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Urbán Csilla, Népszava.hu, 2017. december 2.

2017-12-02 17:55:05
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Kovács András Ferenc
"Örömzene darabokban"
Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ