Egy förtelmes év kéziratos krónikája (Népszava)
(kiadvány: Négy fal között)

Heltai Jenő a német bevonulás napján határozta el, hogy följegyzi az eseményeket, naplóját 1945 márciusáig vezette. A szöveg a Tények és Tanúk sorozatban jelent meg Négy fal között címmel.

Hetven év után láthatott most először napvilágot Négy fal között címmel Heltai Jenő kéziratban maradt, mindeddig kiadatlan háborús naplója, egy förtelmes év krónikája.

„Aki kezébe veszi ezt az egy kis túlzással könyvnek bélyegzett noteszt, hiteles történeti adatokat aligha talál benne, itt-ott véletlenül akad csak valamire, ami öt év távolságából is valóság és ellenőrizhetően igaz. Azt jegyeztem föl csak, amin keresztülmentem, azt, amit hallottam. Négy fal között éltem, ha nem is állandóan ugyanazon négy fal között, elzártan, többféle elzártságban. Nem jártam utána a dolgoknak, nem is járhattam. Összeköttetéseim nem voltak, államférfiakkal és politikusokkal nem találkoztam. Információimat szomszédaimtól kaptam, jó ismerőseimtől és jó ismeretlenektől, a kávéházban, a trafikban, a borbélynál, már ameddig lehetséges volt ezekre a helyekre járnom. Ezek a kedves emberek is azt tudták csak, amit mástól hallottak .Híreim ilyenformán jóformán kivétel nélkül álhírek és rémhírek voltak: ostobaságok, hazugságok, fantasztikumok, egymásnak örökösen ellentmondó ijesztgetések és nevetséges megnyugtatások a csüggedés és a reménykedés hullámzó zűrzavarában.” - írja Heltai utólag a feljegyzéseiről.

A nyilas megszállás alatt a népszerű szerző - elbizonytalanodva, hogy a teraszon is szükséges-e feltűzni a kicsit felülárazottnak tartott sárga csillagot a kabátjára - alig hagyta el különböző, egyre siralmasabb (kijelölt) lakóhelyeit. Ennek tudatában még fájóbb a napló bejegyzéseit olvasni egy olyan értelmiségi tollából, aki nem tud a saját tapasztalataira hagyatkozni a világ és a világégés megértésében. A német megszállás napján határozza el, hogy feljegyzi azt, ami körülveszi. "Értelmes ember számára az osztrák Anschluss óta nem volt titok, hogy a németek nem állnak meg Hegyeshalmon, hanem a kellő pillanatban átlépik a magyar határt. Noha mindenkinek tudnia kellett, hogy ez a háború végét jelenti (a németek és magyar csatlósaik számára rossz végét), a város mégis ájult boldogsággal ünnepelte a diadalmas bevonulókat. A középosztály melle dagadt, kivált a sváb és antiszemita Budán, a rajongók villogó szemmel mérték végig a gyanúsakat, a zsidókat, a kommunistákat, az inkább csak elméleti ellenállókat." - indokolta utólag, hogy miért nem állt ellen a naplóírás kényszerének.

Életmentő irónia
Heltai újságírói és színpadi munkáit az irónia jellemezte, nem volt ez másként a naplófeljegyzésekben sem. Házi kedvenceiről, a költeni készülő kanáripárról így ír: "Kanáriék, akiket a viharos időkhöz alkalmazkodón Kohnéknak nevezünk, viharos házaséletet élnek. Fészket is vettünk már nekik, Kohnné Manci már körültapasztalta, csipeget a művattából."

A német megszállás idején már hetven felett járó szerző azt írja, "sohasem gondoltam arra, hogy ezeket a följegyzéseket valaha is a nyájas olvasó kezébe adom, bizonytalan adataimat, ellenőrizhetetlen híreimet nem a nyilvánosság számára örökítettem meg", mégsem most került először egy kiadó látókörébe a napló. Heltai már 1949-ben is sajtó alá rendezte a naplót, mely akkor egyelőre ismeretlen, talán kegyeleti vagy személyiségjogi okokból nem jelent meg. Utólag annyit fűzött hozzá Heltai, hogy a tévedéseit nem javította, a rossz következtetéseit nem korrigálta, viszont néhány dolgot ki kellett hagynia. Az óvóhelyen, mellékhelyiségekben és különböző lakásokban sebtiben felírt naplóbejegyzéseket a 2017-ben, a könyv megjelenése előtt elhunyt Tamás Zsuzsa szerkesztette kötetté, és az ő jegyzetei segítik az olvasó tájékozódását is a szövegben.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kuczogi Szilvia, Népszava.hu, 2018. január 3. 

2018-01-03 13:41:15
Boldizsár Ildikó
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a...
Dragomán György
A Jég megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről.
Dragomán György művének illusztrációit a fiatal grafikus, Turi Lilla készítette.
Radnóti Sándor
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját...
RAJK LÁSZLÓ
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ