A szelídség ereje (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Lúdbőr)

Az első írás a címlapon lévő fotóról szól, mely 1989. október 23-án készült. Kérdés, mi történt azóta. Erről beszélnek az esszék. Mindig tárgyszerűek és mindig személyesek. Néha két évszám szerepel alattuk. A szerző átírta, pontosította őket. Nemcsak akkor, ha politikáról van szó, hanem akkor is, ha költészetről. Igazából a két dolog nem válik szét: az, aki itt a világot szemléli, egységben lát. A saját életét a korral és a történelemmel együtt, a költészetet a magánéletével és a világgal együtt. Egyetlen trükkje van: azt mondja, amit gondol. Ha tanácstalan, ha kétségei vannak, azt mondja. Ha valamit biztosan tud, akkor azt. Van-e szükség a „magas” irodalomra, és van-e szükség őrá, ezt egyszerre kérdezi. És hogy mindketten, a magas irodalom meg ő – elitizmussal kompenzálják a kétségeiket, közli félszegen. Ám ha valamiben biztos, akkor sem habozik: „egy dolog azért van, amit tényleg biztosan tudok: azt, hogy ki az igazi költő”. (161.) A legszebb, hogy ezek után van képe azt is leírni: „Igazi nagy költő szeretnék lenni.” (163.) Emelem kalapom. Egyébként ebben a remek esszében, A költészet megkopasztása címűben van egy lenyűgöző gondolatsor a modernizmus szemszögéből Odüsszeuszról és a szirének énekéről.

Milyen apróságokon múlnak néha a fontos dolgok. Nekem a lúdbőr az libabőr. A közért pedig kisbolt. Sokat számít a szóhasználat, mérleghinta vagy libikóka, egres vagy piszke, Auschwitz vagy Trianon, a kizárólagosságra törekvő rossz kérdésföltevés családok és országok sorsát képes eldönteni.

Kemény István esszéi arra mutatnak példát, hogy lehet a rossz kérdésekre jó válaszokat is adni. Sőt, jó kérdéseket is föl lehet tenni. Habár azokra meg könnyen rossz válaszok érkezhetnek. Ugyanakkor a határozott és szellemes, erős, de nem erőszakos válaszok lehetőséget adnak az értelmes gondolkodásra, beszélgetésre. Kemény idézi Mészöly Miklós 1987-es szelíd figyelmeztetését: az értelmiség két részre szakadhat. Egyik oldalon „a kizárólag »felzárkózni« törekvő sznobság”, másik oldalon „az egyetemessé nem érlelt hangvétel és látókör”. A kettészakadás, mint Kemény írja, 1990‑ben megtörtént, „egy cinikusan mosolygó fölényesre” és „egy fogcsikorgató frusztráltra” szakadtunk szét. „Közben elveszett az értelmiség erkölcsi és szellemi tőkéje, de megérkezett az utcán alvás, az éhezés, a kilátástalanság, a kivándorlás. Na meg a kidobóemberek: bajod van, testvérem? Megbeszélhetjük! De rajtuk kívül senki más nem akar itt megbeszélni semmit.” (72.)

Kemény István számomra igen szimpatikus közéleti alapállása a következő (milyen beszédes, hogy 2014-ben mindezt a német Tagesspie­gelnek fogalmazta meg): „A jobboldali kormány cinikus. Vigyorogva vonogatja a vállát, ha a baloldali szavazók elküldik a gyerekeiket az országból: annál jobb, több hely marad a mi gyerekeinknek! Szóval a jobboldali kormánynak tényleg van pozitív, közös és reális jövőképe. »Mindössze csak« a négymillió szegény, a kivándorolt félmillió és a kivándorolni készülő százezrek számára nincs. A baloldalnak igaza van, hogy szemben áll ezzel a jobboldallal. Hiszen egyébként is szinte mindig igaza van a baloldalnak. Mert a baloldal már csak ilyen. Úgy lett kitalálva, hogy mindig igaza legyen. Mert mindig azt mondja, hogy a szegényekkel van. Meg az elnyomottakkal van. A baloldal mindig ideákra hivatkozik: az összes ember szép jövőjére. Csak konkrét tervei nincsenek.” (77.)

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Károlyi Csaba, És.hu, 2017. június 2.

2017-06-02 20:37:25
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének....
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ