Szabó T. Anna Törésteszt című novelláskötetében a nemek közötti viszonyokkal és a párkapcsolatokon belüli dominanciaküzdelemmel foglalkozik. Összetett és sokrétű témák, hiszen ezeket minden korosztály és minden generáció másként ítéli és másként éli meg, ráadásul a férfiúi és a női szemszögből való megközelítésük is újabb vetületeit domborítja ki e témáknak. A szerzőnő a legkézenfekvőbb elbeszélői pozíciót választotta kötete megírásakor, ugyanis saját korosztálya, a mai negyvenesek jellemző élethelyzeteit veszi alapul, és ezekre építi feszes, lényegében egy-egy szituációt tematizáló kisprózáit.

Ezek a szituációk többnyire párkapcsolati problémák. Középpontjukban állnak az önértékelési zavarok, a család és a karrier összeegyeztetésének nehézségei és a társas magány mint jellemző társadalmi kórtünet. Közös motívumuk a szabadság kérdése. Szabó T. Anna ugyanis minden Törésteszt-novellában az éppen tárgyalt konfliktuson túlmutatva az egyén szabadságának lehetőségeit vizsgálja. Azt, hogy hol kezdődik az egyes ember szabadsága, és hol végződik; azt is, hogy az egymás mellett élők vajon mennyiben gátolják a másik szabadságát és önkiteljesedését; illetőleg azt, hogy az egónkon, önzéseinken felülemelkedve át lehet-e engedni magunkat a másiknak úgy, hogy ez ne váljon önfeladássá, és hogy vajon kialakítható-e egyenlőség a kapcsolatokon belül. Szabó T. Anna meglátása szerint az egyéni szabadság a kapcsolatokon belüli egyenlőséggel kezdődik, igaz, legtöbb esetben csak kezdődne, lévén, hogy a két nem között még mindig vannak szociálisan öröklött kulturális különbségek, és noha a mai társadalomban ezek egyre inkább elmosódnak, a nők és férfiak szerepéről, helyzetéről és feladatairól még mindig berögződött sémák szerint gondolkodunk.

Jelen novellákban gyakran olvashatunk az anyaságot és karriert nehezen egyeztető nőkről, akik a maguk módján lázadnak vagy csak lázadnának a patriarchális családmodell csökevényei ellen, és olvashatunk férfiakról, akik a feléjük támasztott elvárásoknak többnyire képtelenek megfelelni. Az erős, bátor, védelmező és családfenntartó férfiszerep ugyanis még él a köztudatban, de seregnyi új elvárással kiegészülve, így egyre nehezebb ehhez az ideálhoz közelíteni, ráadásul a másik fél közben „felszabadulni” és „önmegvalósítani” vágyik. Értelemszerű tehát, hogy e sajátos párharcot megjelenítő történetekben „törésteszt”-ek mennek végbe, melyek során, ha nem valami tárgy, akkor az ember törik. Fizikailag, lelkileg. Szaporodnak a sebek, amelyek mételyként megmaradnak, a kérdés csak az, hogy mekkora egy ember terhelhetősége.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Csík Mónika, Magyarszó.rs, 2018. január 6.