A történelmi emlékezet jelen van, és időnként furcsa dolgokat művel – interjú a Hét életem című kötetről (Librarius)
(kiadvány: Hét életem)

Tények és Tanúk sorozat legújabb kötetében – Hét életem – két nő beszélget: Jana Juráňová szlovák írónő interjúja végigkalauzol egy közép-európai értelmiségi, Agneša Kalinová életén, s közben személyes képet ad a 20. századi Csehszlovákiáról és a kor Európájában zajló eseményekről.

Deák Renáta: Hogy született az ötlet, hogy beszélgetőkönyv készüljön Agneša Kalinovával? Miért pont vele, és miért pont te csináltad ezt a mélyinterjút, aki elsősorban prózaíró vagy?

Jana Juráňová: Csapatmunka volt a beszélgetés ötlete, az ASPEKT (feminista közművelődési egyesület és kiadó) szerkesztőségében született, a kolléganőim pedig a későbbiekben is támogatták a megvalósítását. Eredetileg szerényebb terjedelmű kötetre gondoltam, de már a beszélgetésre való felkészülés során láttam, hogy Ági élete tulajdonképpen a huszadik század szélesvásznú lenyomata. Bár ismertük egymást még a szabad európás időkből, nem számoltam azzal, hogy ennyi mindent megoszt majd a magánéletéből, hogy ennyi kapcsolat, családi sztori, emberi sors válik láthatóvá. A beszélgetések során ő maga is csodálkozott, hogy folyton a családját hozza szóba, de végül ez adta meg a könyv báját és súlyát. Az elmondottak mélysége és tág horizontja, valamint a belső fegyelem és arányérzék, amelyekkel mindezt Ági előadta, lenyűgözték prózaírói énemet. Nagyon sokat adott ez a munka mind személyes, mind szakmai téren.

D.R.: Hogy zajlottak a beszélgetések?

J.J.: Először is kipuhatoltam, mit szólna a dologhoz Ági, aki némi gondolkodás után végül beleegyezett, majd kétszer is vendégül látott müncheni lakásában, ahol aztán összesen negyvennégy órányi anyagot vettünk fel. A hanganyag beírásakor rögtön szerkesztettem is bizonyos mértékig  az elhangzottakat. Ági aztán átnézte a szöveget, és ahol kellett, kiegészítette, pontosította. Ez azonban csak a gyakorlati része volt a dolognak. A beszélgetésre alaposan fel kellett készülnöm – sorra olvastam a könyveket a második világháborúról, a holokausztról, az ötvenes évekről és a többi időszakról. A felkészülést rendkívül fontosnak tartottam, és általában jobban is élvezem, mint magát az írást. Ezúttal azonban nem kifejezetten írásról, hanem egy beszélgetésről volt szó, méghozzá a barátnőmmel, és ezt a beszélgetést, amely Ági nappalijában formálódott és telt meg tartalommal, mind a ketten élveztük.

A Hét életem bemutatója 20-án, délután négykor a Könyvfesztiválon (az esemény Facebook-oldala)

D.R: Mit vártál, mit kaptál a beszélgetésektől – és megkaptad végül, amit vártál?

J.J.: Az eredeti elképzelésem az volt, hogy áttekintünk néhány történelmi eseményt és Ági tevékenységét olyan alapvető fontosságú intézményekben, mint mondjuk a Szabad Európa Rádió vagy a Kultúrny život című folyóirat. A beszélgetés során azonban Ági mindig beleszőtte a mondanivalójába a családi történeteket és sokaknak a sorsát, akik az életében valamilyen módon megjelentek, a végeredmény tehát többszólamú, olyan, mint egy nagyregénybe mozaikozott sok-sok kisregény. Messze meghaladta az elvárásaimat, amit kaptam, nem számítottam rá, hogy ilyen komplex és színes, ilyen magával ragadó lesz, ami kialakul.

D.R.: Későbbi prózai munkáidhoz felhasználtál valamit ebből az anyagból?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Deák Renáta, Librarius.hu, 2018. április 20.

2018-04-20 18:37:07
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ