„Amit korról korra elhallgatnak“ (Art7)
(kiadvány: Egyformák vagytok)

A lineáris időrendben bemutatott, múltbeli eseményekbe sűrítve mindent felvonultat a mű, ami egy nővel megtörténhet: nem tervezett anyaság, vetélés, abortusz, a karrier kisiklása, házasság, válás, megcsalás.

Szécsi Noémi új regénye a Nyughatatlanok és a Gondolatolvasó című történelmi regényeihez kapcsolódik laza szálakkal. Az Egyformák vagytok főszereplője két negyvenes, budapesti, értelmiségi barátnő. Em történész, egy filmforgatás szakmai szakértője, Elza kiadói jogász, ugyanannál a cégnél dolgoznak. A cselekmény két szálon fut, a jelenben játszódó másfél nap eseményeit öleli fel: egy lakáséttermi céges buliba csöppenünk, ahol Em és Elza a kulturális élet alakjait alaposan megkritizálja, ezután Elza útja a volt szeretője szülinapi ünneplésére vezet egy romkocsmába. Másnap Em egy régi ismerősnél tesz látogatást, majd együtt részt vesznek egy sajtótájékoztatón. Ebbe közbeékelve, egyetemista koruktól kezdődő visszaemlékezésekből rajzolódik ki a szereplők élettörténete.

A lakásvacsorán megjelenő, Em és Elza által lenézett, jógázó és jótékonykodó díszfeleségek, a fiatal, ünnepelt színésznő, a kövér, leszbikus, angol írónő, a hagyományos családmodellt követő vidéki sógornő és más nőtípusok felvonultatásával Szécsi Noémi tulajdonképpen megalkotja a jelen történelmi regényét, amelyet a főszereplők kritikai megjegyzései kommentálnak. Em a szerző Nyughatatlanok és Gondolatolvasó című regényeiben megismert Bárdy-család történetét kutatva párhuzamokat fedez fel a család és saját élete között, és tudtán kívül, ő is a történelem részévé válik ebben a korrajzban. Ezzel a történelem kontinuitására hívja fel a figyelmet a regény. Em a filmforgatás sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy a filmben feldolgozott történetnek van-e aktualitása, így válaszol: „Csak a folytonos haladás hívei hirdetik, hogy a kiszolgáltatottság az emberi életben felszámolható.“ (231.). Az Egyformák vagytok nem a folytonos haladást hirdeti, a regény olyan „örök történeteket“ dolgoz fel, amelyek állandóan ismétlődnek és amiket „korról korra elhallgatnak“ (231.).

A két nő háttere hasonló, ugyanabból a vidéki városból érkeztek Budapestre, fiatal koruktól fogva ismerik egymást, negyvenes éveikre azonban egészen máshogy alakult az életük: Em férjezett, és van egy lánya, az áhított tudományos karrier nem sikerült neki, Elza elvált, a munkahelyi ranglétrán lépeget előre. A regény megmutatja az öregedés nehézségeit egy olyan társadalomban, ahol a fiatalság a legfontosabb erény, a szereplők pedig életükre visszatekintve meggyászolják az elvesztegetett lehetőségeket, számot vetnek a sorsfordító pillanatokkal. A lineáris időrendben bemutatott, múltbeli eseményekbe sűrítve mindent felvonultat a mű, ami egy nővel megtörténhet: nem tervezett anyaság, vetélés, abortusz, a karrier kisiklása, házasság, válás, megcsalás.

Férfiak határozzák meg az életük folyását, az apa, a belga vagy épp finn szerető, a főnök, a professzor. Minden kis múltbeli történet bemutat egy epizódot ebből a világból, ahol a férfi körül forog minden, a nők pedig legfeljebb egymás riválisai lehetnek. A főszereplők igyekeznek hangsúlyozni, hogy ők nem olyanok, mint a többiek, és cinikusan szemlélik nőtársaik sorsát, de elkülönülésük alapja mégis épp az, hogy másokhoz mérik magukat, ezzel a női szolidaritásnak esélyt sem adnak. Ezt a folyamatot reprezentálja az a jelenet is, mikor Elza (munkaköri kötelességből) beszélgetésbe kezd egy Eliza nevű, angol írónővel, aki (megítélése alapján) mindenben különbözik tőle, a rövid beszélgetés során azonban kiderül, hogy több bennük a közös, mint hitte.

A női szerepkörrel kapcsolatos társadalmi elvárások nyomasztó erővel nehezednek mindkettejükre. miközben saját útjukat keresik, a nagymama, anyuka, sógornő mindig emlékeztetik őket arra, hogy a rájuk kiszabott nemi szerepekkel nem szabad szembe menni. Végeredményben a meg nem élt, lehetséges életutak hiánya keseríti meg az életüket. A borítókép felkínálja azt az értelmezést, hogy a sok perspektíva, amelyen keresztül önmagukat vizsgálhatják, töredezett képet alkot, minden tükörben más látszik, de az egészet egyik sem mutatja.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ható Fanni, Art7.hu, 2018. május 3. 

2018-05-03 18:51:29
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ