„Barabás lábujja megmozdult” (Apokrif Online)
(kiadvány: Szürke galamb)

„Bűnösök vagyunk. Valahol, valamikor mindenki gyorsan hajtott, vagy egyéb galádság nyomja a lelkét, jobb a békesség, különben nincs bocsánat.” (287) Így elmélkedik Malvin őrmester, vagy eredeti nevén Sági Éva egy olyan örökérvényű állításon, amit a regény végeredményben mégiscsak felülír és megkérdőjelez.

Tar Sándor Szürke Galamb című regénye 1996-ban jelent meg először, eredetileg a Beszélőben meghirdetett magyar krimi pályázatra íródott, melyet Bán Zoltán András és Mosonyi Aliz hirdetett meg, ugyanis kíváncsiak voltak, hogy lehetséges-e magyar krimit írni. Míg első kiadásának alcíme éppen ezért Bűnregény volt – melyet egyébként Bán Zoltán András vezetett be –, a legutóbbi, harmadik kiadásban ez a műfaji megjelölés már nem szerepel.

A mű középpontjában a bűn, az áldozat és a gyilkos közötti kapcsolat, valamint az emberi természetből adódó feloldozási vágy, „belénk kódolt” viselkedési normái állnak, mindezt olyan közegben megjelenítve, ahol szügyig gázolhatunk a vérben, alkoholban, korrupcióban, pedofíliában, a mentális és „valós” nyomorban élők ösztönei által uralt világban. Tar az eseményeket humorral, groteszk képekkel és brutalitással sűríti – mint például egy autósüldözés közben kitépett gége, vagy az aszott hullák között dolgozó kövér, alkoholista boncmester, akinek igazából mindegy, hogy élőt vagy halottat kell felvágnia, lényeg, hogy végezze a dolgát.
Éppen emiatt is nehéz eldönteni, hogy milyen műfajú regénnyel van dolgunk, hiszen ugyanúgy megvannak benne a krimire jellemző vonások (sőt még egy utalás is Marguerite Duras Oroszlánszáj című, lélektanilag hasonló kérdéseket boncolgató regényére), mint a szociográfia műfaji sajátosságai. Tulajdonképpen mondhatnánk hungaronoirnak, hiszen Tar Sándor a hiteles társadalom- és korrajzainak köszönhetően a gyilkosságokat és az embertelenséget emberközelivé, ezáltal egészen szimpatikussá, vagy legalábbis ismerőssé teszi a számunkra.

A rendszerváltás utáni Magyarországon fehér Ladák, Lotto cipők, Sárga Templomok, Diesel nadrágok és óriás Coca Cola-hirdetések között néhányan új személyazonosságot vesznek fel, üldözik az egykori besúgókat, az átlagember tanácstalanul végzi a dolgát, az évtizedek óta tartó vegetálásban bűnöst keresnek és vádolnak, végre eljött a cselekvés ideje – és embernek farkasává – vagy épp galambjává válik az üldözött.

Ebben az anarchiában próbál meg a rendőrség nyomokra jutni. A nyomozó rendőrök, Borbán ezredes, Csiszár őrnagy, Molnár hadnagy és Malvin őrmester jellemében gyakran keverednek a bűntől megcsömörlött, alkoholista balek és az angolszász krimikre jellemző „szuperképességű” nyomozók sajátosságai – ilyen például Csiszár hajszája, aki elrohan, miután kétszer átment rajta az autó, és majdnem letépte a fél karját.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Taródi Luca, Apokrifonline, 2018. július 2. 

2018-07-02 17:47:05
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ