„Nézzétek csak, itt van Tyll!” (Kulter)
(kiadvány: Tyll)

Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Daniel Kehlmann, Tyll című kötete az idei könyvhétre jelent meg Fodor Zsuzsa fordításában a Magvetőnél. A regény legalábbis annyira történelmi, amennyire az volt az író számára a világsikert jelentő A világ fölmérése is.

Ez utóbbihoz vett egy világhírű matematikust, Carl Friedrich Gausst, illetve egy nem kisebb ismertségnek örvendő természettudóst, Alexander von Humboldtot, és olyan biográfiát körített köréjük, melyet a kehlmanni poézis kedvelői fikciós játékként, kritikusai pedig „hamisításként” aposztrofáltak.

Hasonlóképp járt el legújabb regényében is, csak ezúttal a rettentő harmincéves háború eseményeihez nyúlt vissza.

E megfogalmazás viszont hamis olvasói elvárásokat kelthet, így némi kiegészítésre van szükség: a szövegben a háború nagy csatajeleneteire, „enumerációra” nem igazán kell számítani – a Zusmarhausen című fejezetet leszámítva, mely (címéből adódóan) a vesztfáliai békét közvetlenül megelőző, utolsó nagy összeütközésről tudósít, másodkézből. A látott és átélt borzalmakat sajátos módon egy bizonyos Martin von Wolkenstein gróf írja le a naplójába, a valóságot olykor megmásítva.

De megmásításról és fikcióról kicsit később.

A harmincéves háború csak a keretet biztosítja: szó esik a Protestáns Unióról, a prágai defenesztrációról, a Téli királyként emlegetett V. Frigyesről és feleségéről, „Lizről” (ő ugye Elizabeth, a lefejezett Stuart Mária unokája), de olyan, talán kevésbé ismert történelmi személyekről is, mint például a polihisztor Athanasius Kircher vagy a jezsuita boszorkányüldöző Oswald Tesimond.

Eddig látszólag tartja magát a lista a történelmi hűséghez, de ebbe a közegbe illeszti be Kehlmann Tyll Ulenspiegelt.

Innen már sejthető, hogy nem egy konvencionális történelmi narratíva lesz ez. Tyll (vagy sztenderd német átiratban: Till Euelenspiegel) neve mögött ugyanis feltételezhetően a 14. században élt tréfacsináló bújik meg – innen is a „történelmi regény” féloldalassága: a korának görbe tükröt mutató Euelenspiegel számos, a német mesekincs sokak által ismert darabjának központi figurája, akit előszeretettel ábrázoltak és ábrázolnak mind a mai napig udvari bolond sapkában. De ikonográfiájához éppúgy hozzátartozik a nevében is szereplő bagoly (Eule) és tükör (Spiegel). A regénybeli Tyll apja boszorkánypere után útnak indul, vásári mutatványosnak áll, majd pedig a Téli királyhoz szegődik udvari bolondnak – mindez a harmincéves háború történelmi panorámája előtt.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Mikoly Zoltán, Kulter.hu, 2018. augusztus 2. 

2018-08-02 17:40:12
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ