Embervizsgálat irodalommal (Revizor)
(kiadvány: Léleknyavalyák)

„Mert a tudósi munka is, mint minden egyéb a világon, öldöklő létharcz”. MESTERHÁZI MÓNIKA RECENZIÓJA.

Az olvasók körében is népszerű, és 2016-ban az év legjobb első köteteként Margó-díjjal jutalmazott novelláskötet, a Szűz Mária jegyese után két évvel Milbacher Róbert („civilben” irodalomtörténész) regényt írt. Illetve, mint az Utószóból értesülünk, anonim kézirattal van dolgunk, az első magyar „bűnregénnyel”, mely a Kisfaludy Társaság ilyen célból kiírt pályázatára született 1867-ben, ám mivel egyedüliként futott be, az érdektelenség miatt az eredményhirdetés elmaradt, és a jelige feloldását tartalmazó borítékot (sajnálatos módon) elégették.

Hamar kiderül, hogy Milbacher regénye nem amolyan whodunit-típusú krimi, és ezzel talán bizonyos olvasóknak csalódást okozhat. Nem a cselekménye fontos, vagyis hogy Hummel József nyugalmazott városi alkapitány hogyan vizsgálja felül módszeresen egy csaknem öt évvel korábbi, 1847-es öngyilkosság esetét, és mire jut. Mint bizonyos más fiktív felügyelők esetén, sokkal fontosabb az, hogy milyen alak ez a Hummel József, miken gondolkozik, milyen atmoszférát teremt köré az író, milyen nyelven. És egyáltalán ki is nevezhető írónak.

Hummel alkapitányt – aki az első fejezetben maga is unatkozik – eleinte kicsit unjuk, mint az olyan embert, aki szigorú elvei alapján mindig mindent ugyanazzal a rendszerességgel végez. Ráadásul tekintélyelvű, a pozitív tudományokban hisz, az irodalommal szemben (a tényközlés és a hasznosság szempontjából) fenntartásai vannak. Ugyanakkor nem hiába racionális lény: épp egy ilyen logikus gondolkozású, az irracionalitástól idegenkedő, józan emberre van szükség, hogy a fiatal drámaíró, Czakó Zsigmond öngyilkosságának nyomába eredjen, és saját bűnügyi jegyzőkönyvénél kezdve, a kórboncnoki jelentésen és az öngyilkosságról szóló korabeli tanulmányon át Czakó drámái és a korabeli sajtóvisszhang elolvasásáig végigkövesse az ok-okozati összefüggéseket, és mintegy rendet vágjon a káoszban.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mesterházi Mónika, Revizoronline.com, 2018. december 9. 

2018-12-09 18:31:53
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó a szó klasszikus értelmében költő volt, akinek költői működése elválaszthatatlan esszéírói munkásságától. Három esszékötete ma is izgalmas lenyomata a XX. századi magyar irodalom gondolkodástörténetének....
Orbán Ottó (1936-2002)
Orbán Ottó két regényes utazása olvasható ebben a könyvben. Az Ablak a Földre egy indiai utazás három hetének krónikája, amely először 1972-ben jelent meg, kibővítve 1989-ben. A Meztelen tenger a Szovjetunióban...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ