„Nem lehet azt hazudni az embereknek, hogy melegük van, mikor fáznak” (Magyar Hang)
(kiadvány: Rendszerújra)

Tisztáznunk kell a korábbi rendszerek bűneit, különben csak saját magunkat traumatizáljuk – vallja Dragomán György, akinek Rendszerújra címmel jelent meg legújabb novelláskötete. A szerzővel a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk.

HIRDETÉS

Rendszerváltásokról és határátlépésekről szóló novellái jelentek meg most a Rendszerújra című kötetében. De már a Máglya is a román szocializmuson való túllépés lehetőségeiről szólt. Arról, sikerült-e feldolgozni a múlt bűneit, el lehet-e felejteni őket. Egyik fő kérdésünk lehet e tekintetben Corneliu Poromboiu vígjátékának címe: Volt-e vagy sem? És tényleg, volt román forradalom?
– Nemcsak az a kérdés, hogy forradalomnak lehet-e nevezni, hanem hogy egyáltalán mi volt. Mi történt Romániában, mi zajlott Magyarországon. Végül is az a dolgunk, hogy megpróbáljuk feltenni ezt a kérdést. A jelen nem változik ebből a szempontból, mi változunk. De én nem vagyok történelmi író, nem akarok igazságot tenni vagy megmondani, mi a valóság. Én mesélek. És talán ha elolvassák, amiket mesélek, az kicsit változtat is az embereken. A jó könyvektől maximum ezt várhatjuk el.

Állunk a határ túloldalán, s ugyanaz a kék ég, ugyanazok a fűcsomók, ugyanazok a pocsolyák – olvassuk az Átkelésben a határátlépő azonnali élményét. Volt hasonló tapasztalata már?
Kétszer is. Az első, mikor kivándoroltunk otthonról, és átléptünk Magyarországra. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már magyar útjelző táblák mellett haladunk el, de egyébként észre sem vettem az átlépést. Egész addig úgy néztem a füvet, hogy az román fű még mindig. Az egy abszolút csalódás volt, azt vártam, hogy az átlépés ennél jelentősebb lesz. Pedig ott volt a határ, csak én nem vettem észre az út során. Ugyanezt átéltem, mikor először mentem Amerikába. Egyetemista koromban jártam ott, mikor leszálltunk a repülőről, egy kis parkoló mellett várakoztunk. Épp olyan volt, hogy lehetett volna akár Romániában is.

Manapság is ismerős lehet ez: számos nyugat-európai vagy amerikai, a magyar kormány lépéseiről halló ismerősünk csodálkozik rá, hogy azért alapvetően itt is megvan ugyanaz az egyéni szabadságunk, mint nekik. Mennyire egyénfüggő ez a szabadságérzés, és lehet-e valami objektív mércéje, ami alapján egyszer már azt mondhatjuk: itt már nincs szabadság?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Lakner Dávid, Magyarhang.org, 2018. december 13. 

2018-12-13 15:18:11
RAJK LÁSZLÓ
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya...
J. R. R. Tolkien
Fordította: Fordította: M. Szabó Csilla, Versszöveget Falcsik Mari fordította
J. R. R. Tolkien gyermekei nem csupán az ajándékok miatt várták Karácsony apót: ők ugyanis minden évben képekkel illusztrált levelet is kaptak tőle! Mesélt nekik a házáról, a barátairól és arról, mi történik...
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ