„Sziszüphosz voltam, akitől elvették a kövét” – mondja magáról Fehér Boldizsár regényének főhőse, akinek az a legnagyobb baja, hogy nem vágyik semmire. Valójában nem is lehet igazán hősnek nevezni, hiszen sokkal inkább az „antihősisesség” jeleit mutatja, nem alakítója, csak elszenvedője az eseményeknek. Sorsa a boldogtalanság tökéletes receptje: anyja elhagyja, apja bekattan, a felesége pedig már a nászéjszaka után lelécel. Az anyagiak terén  viszont fiatal kora ellenére elég jól áll, alig huszonnégy évesen már a Forbes magazin címlapján szerepel, mint a világ leggazdagabb multimillárdosa. Igaz, mindezért semmit se kell tennie. „Íme, útmutató a világ gonoszainak: hogyan lehet tönkretenni egy ember életét? A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet.”

A Vak majom egy kifordított fejlődésregény, a főszereplő ugyanis megkap mindent, mégis összeomlik az élete. Érdekes módon azonban éppen ez mozdítja ki abból a passzív és céltalan állapotból, amibe kényelmesen belesüppedt. Az alapvető életfilozófiája ugyanis sokáig az, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit. Csakhogy a világ nem így gondolja, saját felelősségére pedig csak az ébreszti rá, hogy belekeveredik egy nagyon bizarr pszichológiai kísérletbe, amelyet két Nobel-díjas boldogságkutató talált ki.  

A sors akarta így

Fehér Boldizsár regénye rögtön a Gondviselésre mutogatással kezdődik, ugyanis a mottója egy mondat a Moby Dickből: „Az én bálnavadász-utazásom kétségkívül része volt a Gondviselés nagyszabású műsorának, melynek terve régtől fogva készen áll.” Az idézetnek azonban nem kell bedőlni, ugyanis ez már annak a játéknak a része, amelyre a sztori épül:

„Amellett, hogy mindig is imádtam a tengeres dolgokat és a Moby Dicket is, ezzel egy kicsit félre akartam vezetni az olvasót. A könyvem igazából a mottó mondanivalójával szemben határozza meg magát.”

A sorsban való hit fontos a történet fiatal főszereplője számára, ugyanakkor nem egy stabil meggyőződés, inkább csak valami, ami mögé kényelmesen és könnyen el lehet bújni. A mottó mellett ugyanerre utal a regény címe is, a Vak majom. A három bölcs majom szobrának motívuma a könyvben szintén egy fricska, melynek a „hivatalos” jelentése, hogy aki nem lát, nem hall és nem beszél, azt elkerülik a bajok. A főszereplőnek azonban idővel rá kell ébrednie, hogy a valóság kicsit máshogy működik: „aki nem lát, nem hall és nem beszél, az ne csodálkozzon, ha egy szép napon arra ébred, hogy plafonig ér a szar”.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Könyves.blog.hu, 2019. január 21.