Életfoszlányok
(kiadvány: Hazaviszlek, jó?)

Mindennapos utcai jelenetek, nagyvárosi impressziók, metrókon és vonatokon átélt kínos és váratlan események, kihallgatott párbeszédek adják Tóth Krisztina Hazaviszlek, jó? című novelláskötetének alapját. A szövegek közt akadnak családi emlékek, meghatározó élményből kiinduló ironikus és szórakoztató gondolatmenetek, házaséleti krízisek, gyereknevelési nehézségek, minikalandok és nagy horderejű felfedezések. Tóth Krisztina tárcanovellái afféle életfoszlányok és sorsdarabkák.
 
A Tóth Krisztina Hazaviszlek, jó? című könyvének borítóján feltűnő disznófejű női test azt sejteti az olvasóval, hogy groteszk novellákba botlott, fura lényekkel benépesített történetekbe, holott erről szó sincs. Tóth Krisztina novelláskötetének szövegei hétköznapi eseményeken alapulnak, mindennapos utcai kalandokra, kozmetikákban, tömegközlekedési eszközökön lezajló párbeszédekre támaszkodva születtek meg. A kötetbe rendezett írások nagy része olyan újságok és magazinok hasábjain jelentek meg, mint a Nők Lapja és az Élet és Irodalom.
 
A női hangot, női nézőpontot képviselő kortárs szerző vonatos és strandos sztorijai, a gyerekszobák játékai közt rendezkedő anya gondolatai mind-mind olyan érzéseket és hangulatokat közvetítenek és ragadnak meg, amiket mi magunk is átélhetünk, nap mint nap. Tóth Krisztina olvasmányos, szórakoztató stílusban megírt novelláinak első blokkjában hajléktalanokról, utcai árusokról, szórólap osztogatókról olvashatunk olyan reménytelen és szerencsétlen léthelyzetű emberekről, akikben még ott pislákol az élet szeretetének szikrája.
Tóth Krisztina történeteinek hajléktalanjai a villanypóznákról és a villanydrótokról ruhaszárítókra asszociálnak, a takarítónők a koszos padlóba látnak bele izgalmas formákat.
 
A mindennapos ingerekből kiinduló sztorik másik nagy blokkját a ?háztartási parajelenségek? adják. Olyasféle dolgok ezek, amiket egy nő, egy anya, egy szerető, egy feleség, egy elhagyott vagy egyedül boldoguló asszony megélhet. Mókás eszmefuttatások például arról, hogy milyen csudatárgyak és azonosíthatatlan kütyük bújnak meg a gyerekszoba játékai közt, és hogyan kerülnek azok oda, vagy hogy  miként lehet otthon játékosan összetákolni a gyerkőccel a múzeumban látott izgalmas dolgokat: milyen leleményes tud lenni egy anya, ha a gyermekéről van szó, és hogyan tud  így akár a csokimikulásból játékmúmiát kreálni.
 
Ennek a fejezetnek a novellái közé válogatta be az író azt a szöveget is, amelyet néhány éve a Feministák éjszakáján a Modem kávézójában is felolvasott. A Nagy vonalakban a női szexualitásról című írásban a nő szól ironikus hangon a hímekről, a férfiről, aki mindent jobban tud, aki a férfi-nő viszonyrendszerben gőgösen felülpozicionálja magát.
 
De Tóth Krisztina még sokszínűbbé tette ezt a kötetet, hiszen válogatott bele saját életének fontos emlékeiből, ezek mellett fiatal szerelmespárok szakítós történeteiről is mesél, és mindenbe belevegyít valami finom és lágy hangulatot. A sztorikba beépülő hangulatfoszlányok olykor nem pusztán elgondolkoztatóak, hanem megindítóak is.
Tóth Krisztina szerint minden író gyűjtöget. Ahogy ő fogalmaz: ??mondatokat, arcokat, párbeszédeket rakosgat el, helyszíneket rögzít. Mert ki tudja, mikor mire lehet jó egy-egy hangsúly, történet, utcarészlet.? A Hazaviszlek, jó? című kötetébe olyan tárcanovelláit és lapokban megjelent szövegeit rendszerezte, amelyekben ezeket az elraktározott, összegyűjtögetett élményeket, arcokat, párbeszédeket jeleníti meg.
 
Kiadvány:
Tóth Krisztina
Hazaviszlek, jó?
Magvető Kiadó, 2009


Forrás:
deol.hu
2010.01.08.

 
2010-01-12 14:20:54
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ