Tóth Krisztina: Nem tudok sok fogódzót felmutatni az olvasónak (Litera)

Tóth Krisztina legújabb novelláskötetében, a Fehér farkasban nehéz feladat elé állítja az olvasót: szembe kell néznie azzal, hogy a tanult és öröklött mintákkal nem oldhatók fel a traumák. Történeteiben nincs igazságszolgáltatás, mert a szerző szerint ezzel azt sugallná, hogy rend van a világban, ő pedig szeretne leszámolni azzal, hogy az irodalom ehhez kínáljon kulcsokat. – Tóth Krisztinával Szekeres Dóra beszélgetett.


Ha sorra vesszük a prózai köteteidet, akkor szerintem a Fehér farkas a legkomorabb könyved, annak ellenére, hogy vannak benne humoros részek, a második novella pedig egyenesen groteszk. Pont emiatt a kezdet miatt lepett meg, hogy utána viszont sorjáznak a kötetben a kilátástalan történetek. A fülszöveg úgy fogalmaz, hogy „katartikusak” ezek a novellák, de én éppen ellenkezőleg éreztem: szerintem itt nincs katarzis, mert nincsenek magyarázatok. Ahogy nincs számonkérés, feloldás és feloldozás, megbocsátás és bocsánatkérés sem.

Így van. Bizonyos értelemben ez szerzői szándékom is volt: ez a könyv azt üzeni, hogy nincs megtisztulás, nincs megoldás a történtekre, csak sötétség van. Szerintem íróilag könnyebb kivezetni az olvasókat a sötétségből és megmutatni a kijáratot. Én inkább akartam rámutatni a legmélyebb sötétségre, megmutatni, hogy az alagút nem is alagút, nincs kijárata. Pedig az ellenkezője annyival egyszerűbb volna... Csak annyit kellene mutatni, hogy ott a fény. Ám ez valahogy azt sugallaná, hogy rend van a világban, és ez nem igaz. Szerintem belül mindenki meg tudja találni a rendet, és hosszú munkával helyre tudja tenni a saját történeteit, de ez társadalmilag nem történik meg.

Pedig a hősök azért keresik a kijáratot, tudatában is vannak a traumáiknak, bár sokszor inkább csak szemlélik azokat. Van olyan szereplő, aki az utolsó pillanatig próbálja megtalálni a magyarázatot, még a ravatalozóban fekvő hallott apját nézve is azt várja, hogy választ kap a gyerekkorában történt szörnyűségekre, sikertelenül. Vannak novellák, amelyekben a környezet teljes értetlensége veszi körbe a hősöket.

Igen, és megy minden tovább, mintha semmi sem történt volna. Például az erdélyi történetben: amikor felbukkan egy volt szekus és kiderül, hogy valami szörnyű dolog történt a múltban, nem kapunk rá magyarázatot, nincs feloldás és azt sem érzékeljük, hogy valódi bűnhődés következne. Tehát, ha attól tesszük függővé a saját életünk egyensúlyát, hogy a van-e társadalmi szinten megoldása a velünk történteknek, akkor örökre csalódnunk kell. Mindenki csak a saját életében találhatja meg az egyensúlyt, ha erre egyáltalán képes, de ezt az egyensúlyt senki nem fogja biztosítani, nem lesz, nincs igazságszolgáltatás. A gyerekkorunk népmeséiben győz a jó, a rosszak meg elnyerik méltó büntetésüket, de én szeretnék azzal leszámolni, hogy az irodalom ehhez kínáljon kulcsokat, hiszen valójában nem ez történik.

Abban biztos vagyok, hogy mindent nagyon tudatosan csinálsz az írásaidban: nem véletlenül vannak bizonyos dolgok kihagyva, vagy éppen kimondva a történetekben. Ezekben a novellákban többször éreztem, hogy szinte már direkt helyezel el a szövegben tételmondatként is értelmezhető megállapításokat. A történet ezt nem indokolná, ezek nélkül is egyértelmű, érthető, te mégis szükségét érzed, hogy kimondd őket, mintha az olvasóba akarnád sulykolni az üzenetet. Miért? 

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szekeres Dóra, Litera.hu, 2019. június 20.

2019-06-20 13:33:32
SZAJBÉLY MIHÁLY
Csáth Géza varázslatos, sokoldalú művészi tevékenységének, megdöbbentő életútjának megítélése folyamatos változásban van. Legjobb ismerője és szakértője Szajbély Mihály, aki most megírta ,,régimódi" monográfiáját:...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Szántó Judit, Koltai M. Gábor
A kötet a szerző fia, Christopher Tolkien rendszerező munkásságának gyümölcse: A szilmarilokból ismert történetek töredékes vagy alternatív kiegészítéseit adja itt közre mindhárom korból, változtatás nélkül....
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ