A kivonulás könyvei címmel nyitottam meg idén a könyvhetet az Írók Boltjában. A kivonulást nem az eszképizmus értelmében gondoltam. Nem arról beszéltem, hogy igyekezzünk felépíteni egy személyes vagy családi kis világot, lehetőleg minél távolabb a hatalmi központokból, és éljünk ott, amíg hagynak. A kivonulást a szabadulás aktusaként gondoltam el. Hosszú évtizedek, nemzedékek óta egymásra rétegződő hazugságok közegében élünk, amelyek lényegében megfosztottak bennünket a valóságtól. A hatalom fikciójában élünk, és az eszképizmus is része a hatalom szőtte fikciónak, ezért nem megoldás. A regény egyik tétje az, hogy a hazugságok közepette hogyan lehet a valóságot antifikcióként újraalkotni, és erre a valóságra bizonyos válaszokat adni. A valóság megragadása már a 20. században is nagyon nehéz volt, és azóta még nehezebbé vált. A valóság nem egy tárgy, ami a külvilágban létezik, és lemásolható. Ez terméketlen és meddő feltételezés. Szükségszerűen hazugság marad.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz I. Péter, Népszava, 2019. július 14.