„Mintha egy térben lennénk vele” (Élet és Irodalom)
„Megszaporodtak a nyilvánosságban a személyes történetek. Van, akiben ez azért kelt ellenérzést, mert azt gondolja, hogy elveszik a figyelmet a valóban fontos dolgokról. A szociológus Zygmunt Bauman szerint hiába van tele a nyilvánosság olyan egyes szám első személyű történetekkel is, amelyek sokszor súlyos problémákról szólnak, ezek mégsem ahhoz vezetnek, hogy létrejöjjenek az azonos problémájú emberek közösségei, hogy rendszerszintű mizériákat ismerjünk föl. Én azért azt gondolom, sok bizonyítékunk van arra, hogy ezek a személyes történetek olykor igenis közösséget tudnak alkotni.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Csontos Erika, Élet és Irodalom, 2021. január 21. 2021-01-21 15:03:29
|
 |
|
|
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
|
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
