Méltó búcsú (Élet és Irodalom)
„Aki valamelyest ismeri Kántort, tudja: nála a hétköznapiság, az apró-cseprő tapasztalatok megosztása, a nem túl lényeges dolgokon való töprengés alapeleme a verseknek. Kiindulópont és végeredmény, az olvasóhoz („akinek fontos”), az olvasóhoz fűződő kapcsolat legerősebb megteremtője és megtartója. Ez nem változott. Egyáltalán: Kántor nem az a költő, akinél kötetről kötetre valami radikális változásokat fedezhetnénk fel, látványosan sosem újítja meg írásmódját, hangját, témáit. Mégis: most valami egészen újjal áll elő, a hétköznapiság a legmerészebb és egészen meglepő módon tör elő.” […] A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Kálmán C. György, Élet és Irodalom, 2021. szeptember 10. 2021-09-10 15:16:47
|
 |
|
|
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
|
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
