A szerencsés olvasó (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Mikor szabad ölni?)

„Az első esszéből aztán az is kiderül, hogy Spiró nemcsak a születési dátuma miatt szerencsés: „szerencse fia” ugyanis az az ember is, aki sokat betegeskedik gyerekként, feküdni és olvasni kénytelen, így megtanulja elviselni az egyhangúságot, fejlődik a fantáziája, ezzel az indulással pedig szinte elkerülhetetlenül alkotó vagy tudós lesz belőle (esetleg mindkettő). Persze, rögtön az első esszénél sem elég arra figyelnünk, miről olvasunk, külön élvezetet okoz, ahogyan felépül a szöveg: mondatokon át csak úgy általában esik szó a sokat betegeskedő gyerekekről, aztán a kamera ráközelít a megszólalóra, és egyértelművé válik, amit sejtettünk a kezdetektől, hogy a saját gyerekkoráról beszél Spiró György. Meg a gyér könyvtárukról, amelynek darabjait úgy olvasta el, hogy fogalma sem volt arról, remekművet vesz-e a kezébe, vagy sem (és ennek köszönhetően nem vált sznobbá, teszi hozzá): ezeknek a könyveknek pedig, és itt visszatérhetünk ahhoz a bizonyos nemzedéki szerencséhez, nem kellett legyőzniük a televíziót, merthogy az nem volt. Nincs itt öreges dohogás, semmi bezzegazénidőmben, egyszerű helyzetjelentést kapunk egy nem focizó, tévét nem néző, olvasóvá nevelkedő kisfiúról.”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szilágyi Zsófia, Élet és Irodalom, 2021. szeptember 24.

 

2021-09-24 16:27:57
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ