„Fenségest ne keress” (Élet és Irodalom)

Mintha egy bukottságunkról készült, remek érzékkel megszerkesztett fotóalbumot lapozgathatnánk, miközben az olvasó legalább méltó módon meg szeretné gyászolni a végtelen rettenetére és felszabadító nagyságára, azaz a fenséges reflexiójára való képességének megrontását, megromlását. De erre a szöveg nem ad lehetőséget: fenségest ne keress – holott maga az átírt mű intenciója és műfaja is ezt az illúziót kelti bennünk. Érti az olvasó, hogy éppen arról van szó, hogy minden nagyság eltörött, ezért széttöredezett a mű maga is, de titkon úgy érzi, ezzel egy kicsit olcsón kifizették, amúgy apfelbaumosan átverték, ezer pillanatfelvételben, elbeszélő- és idősíkváltásban pazaroltak el egy káromkodásból katedrális építő nagyszerkezetet.

Dosztojevszkij Ivan Karamazovjának csúfolódva mondja az ördög, hogy hiúsága számára sértő, hogy nem mennydörögve, megperzselt szárnnyal jelenik meg előtte, hanem vedlett, talpnyaló kisnemesként. Závada Pál Az ember tragédiája-átiratában, már nemcsak az ördög, hanem mindenki kisstílű, gyáva, ügyeskedő, beleértve az angyali apparátust, az Urat, különösképpen pedig a legfőbb antihőst, Apfelbaum Ádámot.

[…] A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szarka Judit, Élet és Irodalom, 2022. 04. 29.

2022-04-29 16:55:42
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ