Rémes emberek (Irodalmiszemle.sk)

„…megtaláltuk a módját, hogy messziről öljünk, és közben ne kelljen egymás szemébe nézni (Házőrzők)” – olvasható a nyitónovellában, amely mintegy tételmondatként össze is fogja a Petri-díjas Szemethy Orsi A sikoltó című első könyvének szövegeit. S bár a történetek hangsúlyosan az egyes ember hétköznapi drámájára koncentrálnak, a személyes életutak olyan kollektív mintákat rajzolnak ki, amelyek a múlt rekonstruálásán keresztül segítik a megértést, s ezeket a mozaikokat a jelen kontextusába helyezve releváns társadalompolitikai kérdéseket fogalmaznak meg. A kirekesztettség, a fizikai és lelki bántalmazás, a stigmatizáció és másságképzés, a társadalmi csoportok és rétegek közti átjárhatóság problematikája mind visszatérő kérdésfelvetései a kötetnek.

A kötet hét novellája műfaji szempontból nehezen besorolható: tematika alapján (Rémnovellák – ahogy az alcím hirdeti) leginkább a New Weird irányzattal hozhatók összefüggésbe, mely szövegekre – Lovecraft meghatározása szerint – jellemző, hogy áthatja őket a „külső, ismeretlen erőktől való lélegzetelállító és megmagyarázhatatlan iszony légköre[1]”. A képzőművészeti munkásságáról már ismert Szemethy prózájában a plasztikus jelenetábrázolásra, a természeti jelenségek történésekkel való összejátszására, valamint az erős akusztikai és vizuális hatásokra épített atmoszférateremtő erő épp olyan jelentős, mint a fordulatos cselekményvezetés. Az abszurd hangvétel adja a szövegek fő koherenciáját, de a Julio Cortázárt idéző merész asszociációk miatt a kötet a dél-amerikai mágikus realista hagyomány felől is megközelíthető. A gótikus toposzoknak – a halál, az őrület, a lelki gyötrődés – is kiemelt a fontossága, ugyanakkor Szemethy eredeti képzettársításai és stílusának fesztelensége a közelmúltban debütált Puskás Panni, vagy a korábbról ismert Papp-Zakor Ilka írásaival rokonítható. A nyelvi regiszter képekben gazdag, ugyanakkor lírai díszítőelemektől mentes, élőszóbeliséget idéző könnyedsége, a dinamikus, sokszor humoros, cinizmusba forduló elbeszélésmód pedig a middlebrow irányába mozdítja a szöveget.

[…] A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Erdődi-Juhász Ágnes, Irodalmiszemle.sk, 2022. 12. 15.

2022-12-15 15:53:18
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ