|
|
Cserna-Szabó András - Darida Benedek
Az iskolában megtanuljuk, hogy a versek, eposzok és regények hősiességről, szerelemről és halálról szólnak. Megszámoljuk a szótagokat, elemezzük a cselekményt, dicsérjük az alkotó míves nyelvezetét. De soha egyetlen tankönyv sem említi, hogy az egész világirodalom, tokkal-vonóval felfogható egyetlen gigantikus lakomaként is, ahol tengernyi alkoholt fogyasztanak el a résztvevők. Hiszen hogyan indul az európai filozófia? Szókratész és haverjai egy rettentő buli után, pocsolyamásnaposan a szerelemről elmélkednek – közben persze újra berúgnak. A szerzőpáros könyve pedig visszavonhatatlanul bebizonyítja: ez a buli azóta is tart, csak a szereplők és a piák cserélődnek.
Cserna-Szabó András
1974. március 9-én születtem Szentesen, napra pontosan 40 évvel Jurij Gagarin világra jötte után. Édesanyám szerint gyerekkoromban „hős, szovjet katona” szerettem volna lenni, pedig sose altattak vodkás kenyérrel. Nem tudom, az életemet hol rontottam én el, de factum a factum: gyáva, magyar, katonai szolgálatra alkalmatlan felnőtté cseperedtem. Középiskolai tanulmányaimat a Szamárdelelő Csárdában végeztem a 2+1 lagzizenekar zenei aláfestése közepette, majd szüleim budapesti egyetemi tanulmányokra adták fejem – így a következő öt évben délelőttönként gyakran snóblizhattam kukásokkal a Móricz Zsigmond körtéri Egri Tanszék pincehelyiségében. Ebben a borozóban jutott tudomásomra az is, hogy az írók sokáig alhatnak – s én abban a szent minutumban ezt a rögös pályát választottam.
Darida Benedek
1970. október 4-én születtem Szentesen, napra pontosan 400 évvel Pázmány Péter világra jötte után. Első otthonom a Baross utcában volt, nagyjából félúton az Aranykalász („Toklász”) nevű műintézmény, illetve a szentesi resti között; utóbbi vendéglátó-ipari egységben a családi legendárium szerint puszta tejfoggal haraptam szilánkká a bordázott falú vizespoharakat a vasárnapi ebédek alkalmával. Életem eddigi legkeményebb másnapossága katonakoromban, Sedlec-Podbořanyban taglózott le – azon a reggelen arra ébredtem, hogy három T 55-ös harckocsi lángol fekvőhelyemtől mintegy húszméternyi távolságra (a Varsói Szerződés utolsó közös hadgyakorlatán vettem éppen részt). Azóta nem iszom bárszentmihályfai bort, és az incidenst követően a VSZ is villámgyorsan megszűnt. A Magvető Kiadónál megjelent műveik Nagy macskajajkönyv, avagy süssünk-főzzünk másnaposan (2012)
A szerző kiadónál megjelent művei:
|
|
 |
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
|
Fordította: Todero Anna
Egy olasz család félreértései
Claudia Durastanti a fiatal olasz írónemzedék legizgalmasabb, legeredetibb hangú alkotója. Önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve egy nem mindennapi család életébe enged bepillantást, ahol...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
|
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
|
|
