Zimándi Pius István (1909–1973)
Jászóvári premontrei kanonok, legendás tanár és irodalomtörténész

Zimándi Pius István a mai Szerbia területén, Bezdánban született. Szülei mindketten dunai svábok. Zimándi (Zillich) István a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett, 1929-ben Gödöllőn belépett a Jászóvári Premontrei Kanonokrendbe, ahol teológiai képzést kapott. A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar szakán végzett, Horváth János tanítványa, Rónay György és Thurzó Gábor barátja volt. Az Ezüstkor című folyóirat köréhez tartozott, amely a korban egyfajta új keresztény humanizmust képviselt. A gödöllői gimnáziumban Zimándi magyar irodalmat, latint és gyorsírást tanított, didaktikai műveket írt; prefektusként is tevékenykedett, majd 1943-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Tanárképzőjében adott elő.

Amikor a gödöllői iskolát és a rendházat 1945 januárjában elfoglalta a Vörös Hadsereg, és teljes területén hadifogolytábort hoztak létre, a rend tagjai Máriabesnyőre költöztek. Zimándi ekkor 1948-ig előbb a budafoki általános iskolában, majd a gimnáziumban volt igazgató. A szerzetesrendek feloszlatásakor (1950) vidéken rejtőzködött, majd barátja, Rónay György menekítette rózsadombi lakása cselédszobájába. Magyarországot nem volt hajlandó elhagyni; az illegálisan működő rend vikáriusaként igazgatta a közösség maradékának itteni ügyeit. Eleinte alkalmi munkákat kapott, majd 1952-től a Magyar Nyelvtudományi Intézet nagyszótárának munkatársa lett. Emellett folytatta titkos papi és tudományos tevékenységét. 1960-ban a Rónay családdal töltött tíz év után a premontrei rend római támogatásával OTP öröklakásba költözött barátjával és rendtársával, Hajnal Zsigmond matematikatanárral.

Tudományos munkásságának középpontjában a jelentős esszéista és műkritikus, Péterfy Jenő (1850–1899) élete és munkássága állt. Kandidátusi értekezését az MTA – feltehetően egyházellenes indíttatásból – elutasította. A munka rövid változata 1972-ben megjelent ugyan, de a teljes mű a mai napig kiadatlan. A neves rendtársáról, Mécs Lászlóról tervezett publikációjához készített jegyzeteit a Gödöllői Perjelség Levéltára őrzi. Közvetlenül halála előtt érte a hír, hogy a kandidátusi bizottság újraindítja az elbírálás folyamatát, ami nagy örömmel és elégtétellel töltötte el.

Bácsalmási temetésén kívánsága szerint magyarul, németül és szerbül is elhangzott a Miatyánk.

1956-os naplója, A forradalom éve, amely Litván György szerkesztésében jelent meg, nagy sikert aratott pontosságával és élményközeliségével. A Magvető Kiadónál megjelenő háborús napló 1944–45 emlékezetét őrzi: egy évről ad képet higgadtan, plasztikusan, de ugyanakkor teljes rémülettel, egy jobb jövőért harcolva a krónikás eszközeivel. A szinte olvashatatlan, kézírással és gyorsírással készült szöveget Zimándi Pius és unokahúga, Zillich Alice gépelte le az 1970-es évek elején. Az eredeti kézirat elveszett, kiadásunk a gépirat egy példánya alapján készült. A gépirat másolatai lappanghatnak Zimándi Pius egykori diákjainál és barátainál, ezek egyelőre nem lelhetők fel.

A Magvető Kiadónál megjelent műve

Egy év története naplójegyzetekben (1944. március 19.-1945. március 17.) (Tények és Tanúk, 2015)

A szerző kiadónál megjelent művei:
SZAJBÉLY MIHÁLY
Csáth Géza varázslatos, sokoldalú művészi tevékenységének, megdöbbentő életútjának megítélése folyamatos változásban van. Legjobb ismerője és szakértője Szajbély Mihály, aki most megírta ,,régimódi" monográfiáját:...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Szántó Judit, Koltai M. Gábor
A kötet a szerző fia, Christopher Tolkien rendszerező munkásságának gyümölcse: A szilmarilokból ismert történetek töredékes vagy alternatív kiegészítéseit adja itt közre mindhárom korból, változtatás nélkül....
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ