Szálinger Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel. Természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben - éppen a térkép metaforáján keresztül is - új poétikai úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt, szabályos formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.
„A 360° új lírai kísérlet, mely a teljességet imitálva tekinti át a vidéket, és a romlást tudomásul véve, hűvösen rögzíti a látványt: magyar tájat, magyar ecsettel.”
Deczki Sarolta: Ex libris – Élet és Irodalom, 2017. október 20.
„Mintha minden Szálinger-versben csak az érzékelt valóság felszínét súrolnánk, de érezzük, hogy kicsit mélyebben működik valami titokzatos erő, de talán soha nem tudjuk meg, mi is az. Ennek a költészetnek ez a legnagyobb erőssége, s éppen ebben érezhető, hogy Szálinger költészete legutóbbi kötetével jelentős fordulatot vett.”
Szénási Zoltán: Szövegbe zárt tér-idő diszkontinuumok – Új Forrás, 2017. október
„Érdekesség, hogy az élet elemi akarása, a jó morális tapasztalata a bizonyos versekben megnyilvánuló szarkazmus és irónia ellenére is az önmaga csupasz, közvetlen minőségében van jelen, ettől derű költözik a 360° beszédmódjába, mely kötetet a nagyfokú tudatosság és a kísérletező hajlam egyaránt jellemzi.”
Tinkó Máté: Az apa nélküli világ felmérése – Pannon Tükör, 2017/3.
„Szálingernek ezzel a kötetével sikerült úgy beállnia a még mind a tudományos, mind a művészeti szcénában új és mindezidáig kevéssé reflektált trendnek számító antropocén-diszkurzusba, hogy közben korábbi költészetének »őshonos környezetét« is megóvta, s ez feltehetően nemcsak saját pályájának, hanem a magyar kortárs költészetnek is egy – ha nem is 360°-os, de – fontos fordulópontja.”
Csécsei Dorottya: A hazaszerető topográfia fraktálszimmetriája – Szépirodalmi Figyelő 2017/4.
SAJTÓ
Nagygéci Kovács József: A kör teljes megismeréséhez szükséges „π”. Bárka, 2017/4.
Szálinger Balázs: Ez egyben maga az érintettség. (Interjú) Contextus.hu, 2017. 08. 09.
