Nádasdy Ádám
Az az íz
Emlékek és maradványok: ennyi volnánk? A verseskötet
orvul csupa `nagy dolog` körül lépeget, melyek
legjelentősebbje a szerelem. Nádasdy költeményeinek
könnyű-nehéz tánca az érzelmekről - azok
időbeliségéről leginkább - nem hivalkodó rumba,
inkább valami közép-européer iróniát sejtető, levegős
salsa. Az emlékszíneket és -illatokat könyörtelenül
(mert markánsan) eleveníti meg, mediterrán
napsütésben vibrálnak az alkalmak és a tárgyak. A
Nádasdy-versskiccek kirabolják az időt, majd tovább
engedik, hogy könnyű szívvel hagyjanak mindent és
mindenkit elenyészni. Ez fájdalmas, de jó nekünk.
