„Nálunk leginkább az áldozatoknak kell bizonyítaniuk – pláne, ha azok nők vagy gyerekek –, hogy erőszakot követtek el rajtuk.”
Farkas Edina Lina, újságíró és szenvedélyes jogvédő. Cikkeivel találkozhattunk a divany.hu, az index.hu, a wmn.hu oldalakon, ahogy a Marie Claire vagy a Forbes Next lapjain is. Évekig dolgozott Csepelen halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal, egy civil szervezetnél pedig Magyarországon élő bevándorlókat mentorált. A kezdetek óta társszerkesztője a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook oldalnak.

Mit gondol, a 2017-es évben valamiért tényleg megugrott a szexuális erőszak bűncselekmények száma, vagy csak a sajtóérdeklődés miatt érezzük így?


Inkább azt mondanám, hogy egyre többen mernek beszélni róla a nyilvánosság előtt, ezért tűnhet úgy, mintha megugrott volna a szexuális bűnesetek száma. Ehhez persze hozzájárul az is, hogy a sajtó az elmúlt években egyre többet és egyre témaérzékenyebb módon beszél a nők elleni erőszak különféle formáiról. Ilyen tekintetben elvitathatatlan a szerepe a #MeToo kampánynak is, amely elérte – még nálunk is -, hogy a jövőben a szexuális abúzust ne lehessen olyan könnyedén a szőnyeg alá söpörni.

 

Milyen a természete egy szexuális bűnözőnek, milyen a profilja? Lehet egyáltalán általános képet leírni róla? Miben más a nők/férfiak elleni elkövető, mint a gyermekeket bántalmazó?

Ez egy nagyon fontos kérdés, hiszen az erőszaktevők gyakran olyan személyek, akikről a legkevésbé feltételeznénk, hogy képesek másoknak ártani. A legtöbbször teljesen hétköznapi, megbízható emberek, és a tévhitekkel ellentétben bármilyen társadalmi státuszúak lehetnek. A gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetői például a legtöbbször a családból, a rokonságból kerülnek ki.

 

 

Vannak-e speciális módszerek, amelyekkel kideríthető a szexuális abúzus (egészen pici gyerekeknél is, akik még nem beszélnek, a nyilvánvaló esetleges sérüléseken túl)?

Tavaly riportot készítettem Magyarország egyetlen Barnahus házában Szombathelyen, ahol a szexuálisan bántalmazott kiskorúak gyermekbarát kihallgatás folyik. Itt kiemelt figyelmet fordítanak a mimikára, testbeszédre: a kihallgatás során egy szakember csak a nonverbális reakciókat figyeli és ezeket videóra is veszi, ugyanis minél kisebb egy gyerek, annál erősebb nála a nonverbális kommunikáció. Emellett abúzus babákat is használnak, amelyeken a gyerekek meg tudják mutatni mi történt velük. Rendkívül fontos módszerek ezek, hiszen egy klasszikus interjúval ellentétben figyelembe veszik, hogy a kognitív funkciók fejlődése szakaszos, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek fogalmi gondolkodása elmaradhat a kortársaikétól, vagy hogy egyéb fogyatékosság korlátozhatja a beszédkészségüket.

 

Miért van az, hogy sok gyermeknek természetes az abúzus? A legtöbbjükben talán nem is tudatosul, hogy amit tesznek vele (családtag), az természetellenes.

Egy gyereknek sem természetes az abúzus, érzik, ha valami nem oda illő, titkolni való vagy egyszerűen rossz dolog történik velük. Az más kérdés, hogy ezt nem minden esetben tudják, vagy merik megfogalmazni. De jelek mindig vannak. A szülőknek (hacsak nem ők a bántalmazók), a szűk környezetnek, és nem utolsó sorban a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak (pedagógusoknak, védőnőknek, orvosoknak stb.) a feladata és felelőssége, hogy olvassanak ezekből a jelekből, hogy észre vegyék, ha egy gyereket bármilyen módon bántanak, vagy bántottak.

 

Sok szülő miért nem hisz a gyerekének, ha az elmondja neki, hogy „apa” vagy Béla nagybácsi molesztálta őt?

Ennek számos oka és magyarázata lehet, ráadásul nem csak egyes szülőkre igaz, hanem a szűkebb, tágabb környezetre, és bizony a hazai igazságszolgáltatás rendszerének szereplőire is. Itthon sajnos leginkább az áldozatoknak kell bizonyítaniuk pláne, ha azok nők vagy gyerekek , hogy erőszakot követtek el rajtuk. Rengetegszer vizsgálják, és újra meg újra kihallgatják őket, hogy bizonyítékot találjanak a bűntényre. A hosszadalmas nyomozati és bírósági eljárás során akár 11 alkalommal is fel kell eleveníteniük az átélt borzalmakat. A gyerekek jóformán tárgyai a saját eljárásuknak.

 

Miért nem hisznek általánosságban (közvélemény) sokszor az áldozatoknak? Miért vagyunk áldozathibáztatók?

Szerintem érdemesebb inkább arról beszélni, hogyan lehetne ezzel kapcsolatban egy mélyebb társadalmi szemléletmódváltozást elérni. Kezdhetnénk például azzal, hogy intenzív, szakmaközi képzéseket, érzékenyítő tréningeket tartanak nemcsak az igazságügy, hanem a gyermekvédelem területén is...

 

Feldolgozható egy ilyen trauma? Mit tehet az az áldozat, akinek nincs anyagi háttere vagy lehetősége megfelelő szakemberhez fordulni? Van-e olyan módszer, amellyel saját erőből tudja „gyógyítani” magát?

Minden ember máshogy reagál a traumákra, így az is különböző, kinek mi segít a feldolgozásban. Egy megfelelő szakember és terápia általában rengeteget számít, viszont egyrészt nem mindenki számára elérhető - sokszor pont azoknak nem, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá - másrészt túl kevés a szakember, az intézmény, a szolgáltatás, az állami szerepvállalás. Megoldást nyújthatnak a támogató csoportok és a civil szervezetek különböző, ingyen elérhető szolgáltatásai, és sokat segíthetnek a barátok, vagy azok a családtagok, akikkel bizalmi viszonyt ápol az áldozat.

 

Jennie Melamed Lányok csöndje megrendelhető itt

Kövesd az Okos-lányregények oldalát te is! 

Rachel Gibson
Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson, a New
York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban. Az én pasim... egy sikeres...
Sherrilyn Kenyon
Félig állat, félig ember, és nagyon veszélyes. Az állandóan hajszolt Vérvadász jól ismeri
a fájdalmat és a kockázatot. De a java csak most jön...
Susan Michaels régen menő riporter volt, de kelepcébe...
Rachel Gibson
Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson, a New
York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban. Az én pasim... egy sikeres...
Sherrilyn Kenyon
Félig állat, félig ember, és nagyon veszélyes. Az állandóan hajszolt Vérvadász jól ismeri
a fájdalmat és a kockázatot. De a java csak most jön...
Susan Michaels régen menő riporter volt, de kelepcébe...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ