Képzeljünk el egy országot, egy olyan helyet, ahol szeretünk élni. Nem azért szeretjük, mert minden az ölünkbe hullik és nem azért, mert kevés munkával jól lehet keresni, vagy mert nem kell tanulni. Egy olyan hazára gondoljunk, ahol megbecsülik a munkánkat, ahol biztonságban tudjuk a családunkat, ahová szívesen várunk újabb gyermekeket és ahol nyugodt légkörben teremthetjük meg nekik azokat a feltételeket, amelyek között fel is tudjuk őket nevelni. Egy olyan országot képzeljünk el, ahol nem aggódunk azért, hogy mi lesz, ha a szüleik kiesnek a munkából és nem rettegnek, hogy hová mehetnek majd vissza dolgozni. Ahol természetes, hogy minden gyerek a neki megfelelő óvodába, iskolába, egyetemre járhat. Ahol a gyerek, ha buszsofőr lesz, boldog lesz, ha kutató, akkor is. Ahol nem aggódunk a sorsukért, mert ha akarjuk, mindent meg tudunk teremteni ahhoz, hogy ők biztonságban éljenek. Ehhez persze az kell, hogy a szülei és minden állampolgár érdemben beleszólhassanak a sorsuk alakulásába. Mindannyiunkéba. Ez egy álomország? Nem! Egy akaromország. Egy igazi szeretemország.
Kálmán Olga új könyvében erről a hazáról beszélget Márki-Zay Péterrel. Beszélgetnek, vitatkoznak egészségügyről, gazdaságról, demokráciáról - és mindenről, ami azt veszélyezteti. Arról, hogy most hol élünk, és hogyan tehetjük mi magunk olyanná Magyarországot, amilyenné igazán szeretnénk.

Hartay Viharsarki Kattintós Csaba csinált egy préselt növénygyűjteményt az emberekből. Ez itt az. Szépen lekaszálta őket a Facebookon, a buszon, a kiskonyhában, wellness-szállodában a bugyborékos izénál, buliban, majálison, tévéképernyő előtt. Aztán lepréselte, beragasztotta, és most itt sorakoznak: ez egyébként irtó büdös, az mérgező, amaz veszélyeztetett. Ezt szívják, azt kenik, emezt meg kéne trágyázni. Mi vagyunk azok. Itatós locsolkodás, felzabálós-pénzemetleevős nyaralás, operettes túldicsérés, szájbaverést provokáló mindent fikázás. És ahogy sorjáznak a preparátumok, valahogy átlapozunk a hallucinogénekre, egyre abszurdabb alakok és történetek visznek, már nem is kislexikonunk van, hanem csattanó maszlagos békebeli kalendáriumunk, amiben volt időjárás, nemzetközi helyzet, aranygaluska és gyermeknevelési tippek is. Viharsarki lapozgatós. Szívesen a beengedést! (Ceglédi Zoltán)

,,Az emberek rossz anyának tartanak"

Kim Dzsijong a nővérével osztozik egy szobán. Az öccsének saját szobája van.
Kim Dzsijong iskolájában a lányok mindig a fiúk után kaptak ebédet, mert így hamarabb kimehetnek az udvarra, hiszen nekik nagyobb a mozgásigényük.
Kim Dzsijong kikap az apukájától, mert molesztálták az utcán.
Kim Dzsijong remek munkaerő, de keresztülnéznek rajta, amikor előléptetésre kerülne sor.
Kim Dzsijong feladja karrierjét - családanya lesz, akár akarja, akár nem. És ő nem akarja.
Kim Dzsijong furán kezd viselkedni, és pszichiáterhez kerül.
Kim Dzsijong nem önmaga többé: végre rátalált önmagára.
Kim Dzsijong nem átlagos nő: Kim Dzsijong teljesen átlagos.

Amikor a Született 1982-ben megjelent, Dél-Koreában szenzációt keltett; a regény azóta is számos beszélgetésnek, vitaestnek témája nemcsak Koreában, de szerte a világon, ahol napvilágot látott. Az intézményesített női elnyomás elleni fellépés mindannyiunkat érintő, húsba vágó téma - akár egyessel, akár kettessel kezdődjön a személyi számunk.

1333. A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi. Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse.
Az uralkodó távollétében Magyarországon kezd megbomlani az évtizedek munkájával megszilárdított belső rend. A zavargások megfékezése Erzsébet királynéra hárul, aki újabb gyermeke elveszítésével egyre erősebben láncolja magához legidősebb fiát, Lajos herceget.
Mindeközben a szomszédos királyságokban is fontos változások mennek végbe. A térség fejedelmei Visegrádon gyűlnek össze, hogy egymással békét, mások ellen pusztító szövetséget kössenek.
Bátor Szilárd udvari fegyvernökként találja magát a király kíséretében. Igyekszik átlépni múltja sötét árnyain, de gyermekéveit maga mögött hagyva még mindig túl sok kérdés tornyosul előtte. Míg a feje fölött hatalmasok játszmája zajlik, ő csupán élni szeretne - rájönni, mi a valódi öröksége.

A Királyok éneke, mely az Arany Visegrád-trilógia zárókötete, Anjou Károly utolsó nagy uralkodói korszakának éveit, a nemzetközi diplomácia terén elért eredményeit meséli el, miközben tovább szövi valós és fiktív hősei történetét. Lapjain régről ismert és új szereplők egyaránt felbukkannak, hogy a maguk módján mind részeseivé váljanak egy birodalom sorsának, a Magyar Királyság vérrel és arannyal írt történelmének.

Ők azok, akik nem kapnak támogatásokat.
Ők azok, akiket szerinted folyamatosan megvezetnek.
Ők azok, akiket általában észre sem veszel.

A harmincas Fema eladó egy budapesti éjjel-nappali közértben. Egy szűk lakásban él anyjával és a férjével. Otthon a beteg, leépült édesanyját ápolja, egyébként pedig a rég kihűlt, problémás házasságát próbálja fenntartani. Egyik napja olyan, mint a másik.
Egy nap azonban minden megváltozik. Megjelenik a Fotós.
Amikor a titokzatos kapucnis alak a telefonjával fotózni kezdi az embereket, Fema körül egyre furcsább dolgok történnek. A különös figura idővel mindenkit megtalál, mert célja van azzal, amit tesz. Fema hamarosan szembesül az egyik legnagyobb kérdéssel: mennyit ér az élet, ha nem az elvárásoknak megfelelően élik?
Kalapos Éva Veronika sikeres ifjúsági regényei, a D.A.C.-sorozat, a Massza és a Muszáj?! után felnőtteknek szóló történettel jelentkezik.

Az ecsedi boszorkány nem más, mint a híres törökverő, Török Bálint utolsó leszármazottja, Török Kata. Mi volt az alapja a boszorkányság, a szerelmi bűbáj, a vérfertőzés, a gyermekgyilkosság vádjának, aminek következtében 1614-ben teljes vagyonelkobzásra és fővesztésre ítélték ezt a tündöklően szép, életvidám fiatalasszonyt? Valóban olyan lánglelkű hős volt-e Török Bálint, amilyennek olvasmányainkból megismertük? Milyennek látta őt a felesége, hogyan élt a korabeli celebpár, és milyen lehetett egy nagyasszony élete egy törökverő hős oldalán?
Mintha sötét átok vonulna végig Török Bálint és leszármazottai életén: halálos szerelmek, cselszövés, gyilkosság, orgyilkosság, árulás kíséri őket generációkon át. Mámoros szerelmi légyottok és összeesküvések plasztikusan ábrázolt regénye Miklya Luzsányi Mónikáé. Alapos kutatómunkájának és írói fantáziájának köszönhetően a magyar királyság vérzivataros századainak szereplői elevenednek meg a könyv lapjain: Török Bálint és felesége, Pemfflinger Kata, dédunokájuk, Török Kata és nyíltan titkos szerelme, Báthory Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem; Bethlen Gábor, Báthori ellenlábasa, Bocskai István, a hajdúk vezére vagy épp Nádasdy Tamás nádor - s mellettük megannyi szolga és közrendű valós alakja bontakozik ki, miközben elénk tárulnak a török idők babonákkal és átkokkal terhes mindennapjai is. A szexuális aktusok, a bájolások leírásaihoz a Török Kata és társai ellen folytatott boszorkányper korabeli jegyzőkönyveinek részletekbe menő tanúvallomásai szolgáltattak alapot. A két szálon futó cselekményből nem csak Török Kata és Báthory Gábor titkos szerelmét ismerhetjük meg, hanem dédszüleinek történetét is, amely aztán megpecsételte az ecsedi boszorkány sorsát.

,,Érzem, hogy erősödik a félelmem. Eljött a válasz ideje. Csak egyetlen kérdés. Egyetlen kérdésre kell választ adni" - a Telefonbetyár újra és újra ugyanezt az üzenetet hagyja a lány telefonján. Ez jár a fejében a lánynak akkor is, amikor a barátjával, Jake-kel, autóznak Jake szüleinek házához.
A látogatás felemásra sikeredik, s amikor visszafelé kitérőt tesznek egy régi, elhagyatott erdei középiskolába, már teljes az aggodalom a lányban: ki az, aki folyton figyeli, aki üldözi, és miért szól a kihalt folyosón az a végtelenített, félelmetes zene?
Egy letehetetlen pszichothriller, ami a jóval az utolsó lapok után is kísérteni fog.

Iain Reid kanadai szerző; első regénye hatalmas sikert ért el mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Fordulatos és meglepő csavarral záruló pszichothrilleréből az Oscar-díjas Charlie Kaufman készül filmet forgatni a Netflix számára.

Sokan hiszik, hogy nem csupán a Földön lehet értelmes élet. De van már erre bizonyítékunk? Járhattak már itt a földönkívüliek, vagy mi megyünk el hozzájuk? Könyvében Michael Wall nem a fantáziáját, hanem a tényeket veszi elő. Kutatási eredményeket, módokat és a tudomány űrlényekre vonatkozó elképzeléseit vizsgálja, és azt, hogy ezeknek a kutatási eredményeknek milyen gyakorlati hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Informatív stílusa jó adag humorral párosul.
Nem csak a SETI megszállottjainak!

Mit kell egy nőnek magától értetődően feláldoznia gyermekeiért, családjáért? Mi az, amit még szülőként sem adhat fel? Megilleti a nőt az emberi méltóság joga akkor is, ha a méltóság fenntartásának a hűtlenség az ára? Mi tehet egy anya, ha csak két rossz lehetőség közül választhat?
Paige O'Toole-nak csak homályos emlékei vannak az édesanyjáról, aki akkor hagyta el őt, amikor Paige ötéves volt. Most, amikor művészi álmaiért és orvos szerelméért Chicagóba költözik, elhagyja apját, ám házasságkötése után anyjáról még halványan élő emlékei kétséget ébresztenek benne, hogy ő maga alkalmas lesz-e az anyaságra. Rájön, hogy ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel vállalhasson gyermeket, előbb fel kell kutatnia az édesanyját, és meg kell értenie, miért hagyta el őt.

A The New York Times könyves sikerlistáját másfél évtizede uraló Jodi Picoult legemblematikusabb írói eszköze a morális pánik ábrázolása. Szereplőit olyan krízishelyzetekben ismerjük meg, amelyekben nemcsak az ő sorstragédiájuk, de egy-egy általánosabb, társadalmi szintű konfliktus is értelmezhetővé, átélhetővé válik. A nők alávetettsége, az anyák kiszolgáltatottsága a modern társadalmak egyik feloldatlan feszültségforrása. A Szívverés tanulságos mai mese a szeretetről és a szabadságvágyról.

Abban a pillanatban elfogott az az érzés, hogy mindent el fogunk veszíteni. Igazából elég volt csak látni körülöttem a pusztítást, hogy tudjam. Most először tudatosult bennem, hogy el fogjuk veszíteni a háborút, és vele mindazt az etikát, az emberi tökéletesség fegyelmét, szépségét és érzését, amiért harcoltunk. Éreztem, hogy világ megváltozott, és nem jó irányba. Még én is. Ez volt a legnagyobb csalódás az egészben.
Cserben hagytam Adolf Hitlert, akit tiszteltem.
Nem mentem haza aznap este, egyszerűen nem bírtam rávenni magamat. Csak kóboroltam céltalanul a városban, a szórványos bombázás úgy hangzott, mintha távoli tűzijáték volna, és nosztalgikus érzéseket ébresztett bennem.

Johannes vakbuzgó fiatal náci, a Hitlerjugend ifjú tagja. A háborúban súlyosan megsebesül és elveszíti a fél karját, de számára még ennél is elrettentőbb történik: kiderül, a házuk padlásán a szülei egy zsidó lányt bújtatnak. Azt pedig egyenesen tragédiának éli meg, hogy képtelen ártani Elsának - mert beleszeretett. A fiú mindent megtesz, hogy elnyerje a lány szerelmét, ám Elsa szíve másért dobog. Johannes tudja, hogy szerelme csak addig marad meg neki, amíg tart a háború...
És ekkor kitör a béke.
Johannes hírt hoz Elsának: a németek győztek, és neki továbbra sem szabad kimennie az utcára, mert vadásznak a zsidókra. Vajon egymásra talál-e fogoly és rabtartó? Sikerül-e a lánynak megmenekülnie?

Johannes és Elsa bizarr története az elhazudott békéről, amelyben soha nem tudhatjuk, hogy a rács melyik oldalán is vagyunk éppen.
A regényből a világhírű rendező, Taika Waititi készített filmet Jojo Rabbit címmel, főszerepben Scarlett Johansson, Sam Rockwell látható; Adolf Hitlert a rendező játssza. A filmet 2019. november végén mutatják be az Egyesült Államokban.