
Szégyen az osztályrészük (Kötve-fűzve)
A Magvető Kiadó a közelmúltban második alkalommal jelentkezik egy posztumusz megjelenő kézirattal, amelyet nemcsak a Kádár-rendszer tiltó ereje, hanem sok egyéb, a megjelenésre jótékony hatású legenda is körülleng. Rubin Szilárd Aprószentekje után most Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című, meglehetősen hibrid és heterogén műfajú szövegéről van szó, melyet monumentálisnak tűnő munkával végül Nagy Tamás szerkesztett egységes kötetté.
A teljes szöveg középpontjában Az elkülönítő című novella áll, amely 1975 októberében jelent meg a Valóság folyóiratban, szinte azonnal országos botrányt, intézkedések és álintézkedések tucatját kiváltva.
A történet főhőse Szépvölgyi Aliz, aki akaratán és önhibáján kívül kerül a szentgotthárdi elmebetegeket (is) ápoló szociális otthonba, ahonnan - rövid idő után kiderül - nincs visszaút, miközben a lakását is elveszik. Az otthonba kerülés pillanatától okok és okozatok kusza hálója lengi körül: a kijutás akadályává az válik, hogy nincs lakása, miközben éppen azért került be az intézetbe, hogy attól is megfoszthassák. A minden szakmaiságot - konkrétan orvosi és szakértői véleményeket - nélkülöző döntések pedig megállíthatatlanul sodorják a főhőst a kiút állandó hajszolásába. Hajnóczy történetének minden szava valós dokumentumokon alapul, hősei nem fiktív hősök, ahogyan az általa leírtak között sincs egyetlen olyan momentum sem, amely képzeletének szüleménye volna.
A Hajnóczy által bemutatott világban, akár Foucault "bolondjainál", nincs különbség betegség és betegség vagy éppen idegenség és idegenség között. "…'Kicsapongó', 'imbecillis', 'tékozló', 'nyomorék', 'zavarodott elméjű', 'szabados', 'hálátlan fiú', 'tékozló apa', 'utcalány', 'tébolyult'. Semmi jele, hogy bármilyen különbséget tennének közöttük: ugyanaz az elvont szégyen az osztályrészük." A kirekesztés gesztusa pedig "nem korábban fel nem ismert, a megszokottságban rejtve maradt idegeneket szigetelt el, hanem idegeneket kreált, mégpedig oly módon, hogy a társadalmi környezet számára megszokott arcokat eltorzítva bizarr figurákat hozott létre belőlük, akikre többé senki sem ismert rá. Ott hívta létre az "Idegent", ahol senki sem gyanította a létét…"
Miután azonban Hajnóczy hősei hivatalosan is idegenekké válnak, egyben megbélyegzettekké is, nincs az a munkahely, nincs az a társadalmi közeg, amelyben ezt a stigmát letörölhetnék magukról. Az elidegenítetté változtatás pedig a legjobb stratégia arra, hogy valakit könnyedén eltöröljenek a föld színéről is.
A Jelentések a süllyesztőből teljes szövegének olvasata rendkívül problematikus, a megjelenés idejéből visszanézve számos kérdést vet fel. Egyrészt nehéz megítélni, milyen helyet foglal el a szöveg a teljes életműben, miközben mindvégig figyelnünk kell arra, a szöveg nyolc éven keresztül, Hajnóczy nyilvánosság elé lépésétől közel a haláláig íródott. Mindeközben a szerző - akár egy dokumentumszínházban - biztosít minket arról, s ezt a bíróság is megteszi, hogy a szöveg minden információja, a teljes korpusz minden dokumentuma az általa meghallgatott interjúalanyoktól, az általa átnézett iratokból való. Ő maga mindössze stiláris jellegű javításokat illesztett be, a szöveg belső logikája pedig azt súgja, a történések kronologikus sorrendjén sem igen változtatott. A teljes cikk itt olvasható » Forrás: Antal Nikolett, Kötve-fűzve, 2013. október 6.
2013-10-06 13:30:15
|
 |
|
Új versek térről és időről
,,A téren át mentem tegnap haza, / fölöttem sárga lombok vízesése, / de lent már árnyékot vetett a térre / az ősz, a délutáni éjszaka" - olvassuk Rakovszky Zsuzsa egyik őszi-téli szonettjében....
|
|
Fordította: Fodor Zsuzsa
Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek...
|
|
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
|
|
A nagy mesemondó különleges önéletrajza
A tengerszemű hölgy egyike Jókai legszórakoztatóbb és legtalányosabb regényeinek. A nagy mesemondó itt saját életútján kalauzolja olvasóit a reformkortól a kiegyezés utáni időkig, emlékeit...
|
|