Állam és ember a Köztársaságban (KortársOnline)
(kiadvány: Köztársaság)

Szálinger Balázs Köztársaság című kötete több szempontból bátor vállalkozás. Egyrészt, mert a köztársaság lehetséges kritikai pontjait sorakoztatja fel, olykor aktuális problémákat sem mellőzve (korrupció, „reszkető” egzisztenciák); teszi ezt minden aktuálpolitikai indulat vagy bántó mozzanat nélkül, természetes hangon, gazdag témaválasztással. Másrészt mintha a jelen, a múlt és a jövő síkjai tagolnák a kötetet három részre: így az önmagában majd kötetnyi verset felölelő lírai rész magát a jelenkort, a lírai részbe beékelődő, a fiatal Julius Caesar életének epizódját bemutató dráma a múltat jeleníti meg, míg a kötetvégi elbeszélő költemény az epikus vonalat képviselve a jövő Budapestjének vízióját vetíti elénk.

A különböző részek közvetett módon kapcsolódnak egymáshoz. A jelenkori líra után a dráma bemutatja, hogy a múltban a köztársaság támogatója miként vált diktátorrá, mihelyt tudatára ébredt önnön képességeinek. Az ókori kitekintés eltávolítja az olvasót az aktuálpolitikai értelmezés lehetőségétől, elősegítve a kötetben foglalt általános társadalomkritikai szemlélet megértését. Ezt erősíti a harmadik világháborút korunk gazdasági válságából eredeztető, és annak kulcsszavait felnagyítva (békemenet, tüntetések, toleráns magatartás, fotózó japán turisták) vizionáló záró rész is.

A köztársaság fogalmának kritikus szemlélete azt a gondolatot vállalja fel, hogy az emberi gyarlóság a legfinomabban kidolgozott rendszereket is megbéníthatja. Szálinger bírálatának sajátos eszköze a játékos lírai tér, ami a folklorisztikus elemek bevonásán (akár formailag: Babámvére, vagy motívumok szintjén: paraszt, kocsma, kismadár), illetve az ironikus beszédmód játékosságán és könnyedségén keresztül érvényesül. Bibó Istvánnak címzett költeményben a demokrácia atyja mintha így szemlélné a múltból a jelenkor megvalósulását, ahol könnyen magára ismerhet napjaink választópolgára és politikusa is: „Most egy tengelyszerű pocsolya stégjén / Ünnepeljük, hogy bár nem megy az úszás: / Mindig van ötletünk, hogy ki miatt nem”, tovább pedig a következőt olvashatjuk: „Lábjegyzetelt vélemények világa / Program szerint eresztve-visszarántva; /válasz helyett a kérdés tompítása” (Bibó István). Az iménti sorok jól érzékeltetik, hogy mind-mind azok az eszközök fordíthatók visszájukra Szálinger államában, amelyek az elméletben az egyenlőséget és az igazságosságot szolgálják. Ezt a kifordíthatóságot érzékelteti a folklór eszközével, a népdali ritmika és szóhasználat imitálásával a szerző a Semmi sincsen, mi című versében: „Semmi sincsen, mi ne lett volna már egyszer, / Csak mindig újabb betyárokkal verekszel, / […] Semmi sincsen, mi ne lett volna már egyszer, / Mindig kizöldülsz, mindig megbetegszel” (Semmi sincsen, mi). A vers a négyéves választási ciklusokra kérdez rá, miközben nem kétséges, hogy választás nélkül nincsen köztársaság, de a betyárság és a versből nem idézett rablóvilág megjelenítése indokolttá teszi a tehetetlenség és kiszolgáltatottság félelmét. A népdalszerű ismétlődés és a záró sor mégis pozitív kicsengést sugall: „Ereidben álmodunk valamit.”

A Sok kis reszkető egzisztencia című versben a problémák kiindulópontja közvetlenül az emberi gyarlóság, amit találóan érzékeltet a kocsma motívuma a bűnöket összegyűjtő térként, miközben a kezdő sorok Petőfi Faluvégén kurta kocsma című helyzetdalára emlékeztetnek. Megjelenik másfelől a bűnökön túl a – Szálingerre a kötetben jellemző – optimizmus, amikor a lírai én felhívást intéz az olvasóhoz, hogy „kezdjük kicsiben”.

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gláser Diána, KortársOnline, 2013. november 6.

2013-11-06 13:14:15
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ