A Beépített hiba lehetőségei (Tiszatáj Online)
(kiadvány: Beépített hiba)

Első

A Beépített hiba  lehet az új belépő Thomas Pynchon írásművészetébe. Eddig A 49-es tétel kiáltása töltötte be ezt a szerepet: a kiadó is hasonló véleményen lehetett, ez volt a legelső Pynchon-fordítás 1990-ben, és nem a V, a szerző legelső regénye. A Súlyszivárvány magyar fordítása tizenkilenc évet váratott magára, mint a posztmodern szövegmonstrum és Pynchon legtöbbet méltatott műve, hogy 2013-ban megjelenjen magyarul az életmű most már utolsó előtti regénye. A Beépített hiba szerteágazó történetének van eleje és vége, lineárisan halad előre az időben, a regiszterek nem váltakoznak, a nézőpont szinte mindig adott és állandó, sőt (Pynchon esetében talán ez a két tartozék a legfigyelemreméltóbb) olyan (1) főszereplője van, akit (2) kedvelni lehet. Eközben a regény ízig-vérig pynchoni: a történet kerete a nyomozás, ahol a véletlenek sorozatában az összeesküvésekre érzékeny, egyébként tudatmódosító szerek hatása alatt lévő nyomozó a struktúrából kilógva próbálja értelmezni azt.

Viszont a prózatechnika látszólagos egyszerűsödése, a ponyvák magánnyomozóit idéző Larry Sportello (aka. Doki) és a regényvégi kvázi-happy end (értsd: van meg- és feloldás, ami szintén nem megszokott a szerző esetében) az értelmezésre tett kísérletet könnyen pszichedelikus trippé domesztikálhatja. Megjegyzendő, hogy az amerikai köztudatban és a nemzetközi színtereken évtizedek óta elismert író regényeiből még egy adaptáció sem készült, egészen mostanáig: idén fog a mozikba kerülni a Beépített hiba filmváltozata.

Második

Burjánzanak az olyan alkalmi összetételek, amik megpróbálják a már meglévő műfaji kereteket alapul véve behatárolni Pynchon regényeit. Ilyen a túláltalánosító antidetektív regény címke, vagy a csak részben igaz, ezért folyton felsorolásba torkoló halmozások: valamiféle krimi (harboiled, chandleresque, noir, thriller), amikhez gyakran társulhat a metafizikus mint jelző, és mivel ez még mindig kevés, tartalmi elemek kerülnek elő, vagy referenciaként a hatottak rá-kategóriából más írók nevei.

Az életműben talán A 49-es tétel kiáltásához áll a legközelebb a Beépített hiba. A 49-es azonban inkább szól magáról nyomolvasásról, mint egy nyomozásról, az olvasó szintén detektívvé válik az ismétlődő és felsejlő motívumok, a nyelvi összefüggések, a lehetséges értelmezési vírusok és a helyenként felvillanó összefüggések között. Mivel a Beépített hiba máshogyan készteti paranoid állapotba a szöveg olvasóját – ami a Pynchon-olvasás alapélménye – segíthet definiálni a pynchoni krimi kereteit.

A történetben itt is egymástól távoli események (emberrablás, gyilkosság, megvesztegetések, személyek fel- és eltűnése, kábítószercsempészet és -használat) és szereplők (hivatalos szervek/ részlegek, titkos ügynökségek, különféle maffiák, szubkultúrák, az utcák vagy zenekarok bandatagjai) kerülnek egymással kapcsolatba, hogy a végén mindent átszövő komplex hálózattá alakuljanak. Habár ez a fajta történetvezetés nem megszokott, ez mégsem elég ahhoz, hogy Pynchont leválassza a krimi fősodrától. A nyelv, pontosabban a 70-es évekbeli kaliforniai hippi kultúra szlengje (ez a zárójel, azért van, hogy a fordítót, Farkas Krisztinát méltassa, mert magyar olvasó legyen a talpán, aki az eredeti angol szövegen átküzdi magát, hiszen a nyelvváltozat olyan kifejezéseket tartalmaz, amit a legtöbb szótár nem kodifikál, sőt olyanokat is, amelyekre nincs magyar megfelelő, így a fordítónak a magyar szlengkészletből kellett úgy gazdálkodnia, hogy elhiggyük: amerikai hippik beszélgetnek a ‘70-es évek elején); tehát a nyelv, továbbá a komplex utalásrendszer a populáris kultúra termékeire: filmek, sorozatok és dalok; a korhű divat és a kortárs eseményekre történő reflektálás (Reagen és Charlie Manson személyében) a történetet képtelenné teszik a kulturális transzferre. Ezzel Pynchon a detektívtörténetek alapjait rengeti meg. A nyomozó és a nyomozás tárgya a legtöbbször érdemi változtatások nélkül variálódik a térben és időben, például a gyilkosság-toposz játszódhat faluban, városban, hajón, vonaton, repülőn stb. Pynchon detektívtörténete(i) azonban leválaszthatatlanok a regényben leírt térről és időről, ezen paraméterek specifikumok: Gordita Beach környéke és a feloszlóban lévő hippikultúra kora a legkevésbé sem esetlegesek.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kecskés Tamás Hunor, Tiszatáj Online, 2014. április 30.

2014-04-30 18:39:22
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ