Űrutazás a Kádár-korba (Népszabadság)

Ez az új magyar sci-fi, az Űrérzékeny lelkek egyben társadalomrajz is, egy kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás, kulcsregény.

Havasréti József: Űrérzékeny lelkek. Magvető, 364 oldal, 3490 forint


Miért ne lehetnének közöttünk földönkívüliek? Az lenne furcsa, ha elkerülnék a végtelen univerzumnak ezt a falatnyi szigetét. Mindig így gondoltam, s most, hogy elolvastam ezt a vaskos regényt, még inkább ez az érzésem. A világ annyi rejtéllyel van tele, oly sok a megmagyarázhatatlan vagy a mindenféle módon magyarázható jelenség, hogy ez éppen belefér. Mármint, hogy a távoli megfigyelők itt vannak közöttünk. Félig vagy egészen tudatos kiválasztottjaik itt élik a maguk magányos életét. Vagy talán mégsem annyira magányosak, mert összeköti őket a csillagvilág utáni vágy.

Űrérzékeny lelkek. Ez a tárgyalt mű címe. Azt hiszem, nem olvastam volna el Havasréti József első regényét, ha csupán a címe alapján kell választanom, de szerencsére ez nem így történt, beleolvastam, s a szöveg magával sodort. Hiszen ez az új magyar sci-fi egyben társadalomrajz is, és ez a kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás és kulcsregény jó szöveg. A recenzens, amennyiben tetszik neki a mű, s másokat is az elolvasására ösztönözne, nem teheti meg, hogy mindent elmond a történetről, feltálalja a megfejtést. Hiszen így elvenné az olvasótól az aha élményt, a bonyodalmak és rejtélyek kibogozásának örömét. Így inkább csak bevezetné valamennyire az olvasót a történetbe, ahol ő már járt.

Rendesnek hívják regényhősünket, ő az elbeszélő, ő járja körbe némiképp nyomozva, résztörténetekből és kéziratokból kirakva a sztorit. Amiről aztán kiderül, hogy saját életét fej tette meg, amennyire ez lehetséges bárhol, bárkinek. Havasréti regényének kiindulópontja a többek (Stanislaw Lem) által is felhasznált elmélet, amely szerint a múlt század elején a szibériai tajgába csapódott ún. tunguz meteor valójában egy űrhajó volt. A mi regényünk azt meséli el, hogy ezek a földönkívüliek kapcsolatba léptek a tajgában élő egyik kis néppel, s rajtuk keresztül egy fiúval, akinek apja ugyan odesszai zsidó száműzött, de anyja a kis népből való volt. Ez a fiú, akit Sulernak nevez a szerző, részese lesz a nagy titoknak.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Miklós Gábor, Nol.hu, 2014. május 31.

Az írás a Népszabadság 2014. 05. 31. számában jelent meg.

2014-05-31 11:01:04
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ