Űrutazás a Kádár-korba (Népszabadság)

Ez az új magyar sci-fi, az Űrérzékeny lelkek egyben társadalomrajz is, egy kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás, kulcsregény.

Havasréti József: Űrérzékeny lelkek. Magvető, 364 oldal, 3490 forint


Miért ne lehetnének közöttünk földönkívüliek? Az lenne furcsa, ha elkerülnék a végtelen univerzumnak ezt a falatnyi szigetét. Mindig így gondoltam, s most, hogy elolvastam ezt a vaskos regényt, még inkább ez az érzésem. A világ annyi rejtéllyel van tele, oly sok a megmagyarázhatatlan vagy a mindenféle módon magyarázható jelenség, hogy ez éppen belefér. Mármint, hogy a távoli megfigyelők itt vannak közöttünk. Félig vagy egészen tudatos kiválasztottjaik itt élik a maguk magányos életét. Vagy talán mégsem annyira magányosak, mert összeköti őket a csillagvilág utáni vágy.

Űrérzékeny lelkek. Ez a tárgyalt mű címe. Azt hiszem, nem olvastam volna el Havasréti József első regényét, ha csupán a címe alapján kell választanom, de szerencsére ez nem így történt, beleolvastam, s a szöveg magával sodort. Hiszen ez az új magyar sci-fi egyben társadalomrajz is, és ez a kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás és kulcsregény jó szöveg. A recenzens, amennyiben tetszik neki a mű, s másokat is az elolvasására ösztönözne, nem teheti meg, hogy mindent elmond a történetről, feltálalja a megfejtést. Hiszen így elvenné az olvasótól az aha élményt, a bonyodalmak és rejtélyek kibogozásának örömét. Így inkább csak bevezetné valamennyire az olvasót a történetbe, ahol ő már járt.

Rendesnek hívják regényhősünket, ő az elbeszélő, ő járja körbe némiképp nyomozva, résztörténetekből és kéziratokból kirakva a sztorit. Amiről aztán kiderül, hogy saját életét fej tette meg, amennyire ez lehetséges bárhol, bárkinek. Havasréti regényének kiindulópontja a többek (Stanislaw Lem) által is felhasznált elmélet, amely szerint a múlt század elején a szibériai tajgába csapódott ún. tunguz meteor valójában egy űrhajó volt. A mi regényünk azt meséli el, hogy ezek a földönkívüliek kapcsolatba léptek a tajgában élő egyik kis néppel, s rajtuk keresztül egy fiúval, akinek apja ugyan odesszai zsidó száműzött, de anyja a kis népből való volt. Ez a fiú, akit Sulernak nevez a szerző, részese lesz a nagy titoknak.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Miklós Gábor, Nol.hu, 2014. május 31.

Az írás a Népszabadság 2014. 05. 31. számában jelent meg.

2014-05-31 11:01:04
A 2022-es Petri-díjas kötet
,,Egész úton azt nézed, / mi mindent hagytál magad mögött" - szólítja meg az Utószezon című vers beszélője Rékai Anett első kötetének olvasóját is. Mintha az elszakadás és a felszabadulás...
Magzatpróza a szülésről és a születésről
Mit jelent életet adni, és mit jelent a világra jönni? Kiss Noémi különleges könyve magzatpróza. Az elbeszélések, monológok, jegyzetek és töprengések ritmikus sorozata a szülés-születés...
Fordította: Scholz László
García Márquez eddig sosem publikált kisregénye
Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól,...
Fordította: Szávai János
Két rendhagyó szerelem története
Kötetünk a Nobel-díjas író két kisregényét tartalmazza, amelyeket harminc év választ el egymástól. Mindkettő egy-egy szerelem története: Az Egyszerű szenvedély narrátora az ötvenegy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ