Lobogó gyökérrel könnyű szállni. Beszélgetés Kun Árpáddal (Revizor Online)
(kiadvány: Boldog Észak)

Bármerre is utazzunk a világban, halálfélelmünket, szorongásainkat batyuként hordozzuk magunkkal. Létezik boldogság? S ha igen, a Boldog Észak megnyugvást adhat-e? Kun Árpád átmenetileg megérkezett. Az idei Aegon Művészeti Díjat kapott új regényéről, a Boldog Északról beszélgettünk. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Revizor: A mese, a mítoszok és a képzelet világa nagyon erős szál a regényedben. Sokat utazol álmokban és a fantáziádban?

Kun Árpád: Összevissza helyeken, összetett városokban járok. Az álom elillan és szertefoszlik. Hogy milyen az éber álom? Anyagát az ébrenlétből veszi, de ura vagy.

R: Sokan írtak arról, hogy legújabb könyved, a Boldog Észak, új hangot jelent írásodban. Én jelentős előzménynek gondolom a verseidet, a Medárdus dalokat és korábbi kötetedet, az Esőkönyvet.

KÁ: Alkotóként nagyon erős fantáziával élek. Hogyan láttatom ezeket a nagyon erős képeket, hogyan jelenik meg, csapódik le az írásban, az más kérdés. Versprózámban, az Esőkönyvben, amelynek főszereplője, Medárdus, a főhős alteregója, természetfeletti mása, pillanatképeket villantok fel, amelyek néha megmozdulnak. Mostani regényem hagyományos próza, ahol az általam nagyon erősen látott fantáziaképeket próbálom visszaadni.

R: Medárdus ott van a verseidben és a korábbi könyvedben. Hosszú évek óta Norvégiában élsz. Medárdust itthon hagytad és új főhőst teremtettél?


KÁ: Medárdus figuráját azért találtam ki, hogy ne kelljen a saját nevemben beszélni. Az ő megteremtésével megkettőzhettem a főhőst. A „tudathasadás” eleve adott létállapotom, párbeszédes verset nagyon sokat írtam. A következő, készülő könyvemben is fontos lesz ez a kettéhasadtság. A Boldog Északban ez nem jelenik meg, mert könyvem kulcsa, hogy rátaláltam a főszereplőjére, aki nem az alteregómként működik, de ráruháztam rengeteg saját élményemet.

R: Két világot jár be a Boldog Észak, a varázslatos mesékkel teli Afrikát és Norvégiát, a „boldog északot”. Honnan jön a nagyon erős afrikai mítoszvilág, amelyben a regény főhőse, Aimé Billion éli első harminc évét?

KÁ: Bár utánanéztem Afrikának, az inkább ürügy volt. Az Esőkönyv mitikus világa lebegett a szemem előtt, hogy egy ahhoz nagyon hasonló afrikai fantáziavilágot teremtsek. Csak azért néztem utána sok mindennek, hogy ne köthessenek bele. Szerencsére a vudu ezer szálon fut, rengeteg hagyománya van, épp úgy, mint a görög mitológia istentörténeteinek, így nehéz fogást találni rajta.

R: Az Afrikában játszódó történetben utalásként ott van a háttérben a XX. század politikatörténete, de alapvetően a fantázia birodalmában járunk. Számít neked, hogy beleköthetnek?

KÁ: Nem akartam, hogy hiba kerüljön bele, ezért olvastam hozzá a könyvhöz sokat a vuduról. Rátaláltam egy nagyon jó francia könyvre, amelyben egy bölcs vudu varázslóval beszélget a szerző. Ennek a bölcsnek a gondolkodása életről, halálról, a világról nagyon közel áll hozzám. Az ő figurájából sokat merítettem.

R: Élet és halál kérdése mindig izgatott. Az Esőkönyvben írod: „Az égbolt vagyok, aki átlép a talaj felett”. Afrika, a szereplőid apropót jelentettek, hogy újra írj a lét kérdéseiről?


KÁ: Az idézett sor számomra két réteget, a nagyon elvont égboltot és a durva talajt, a testiséget és az elmúlást  jelenti. Ezek a fennköltet és a zsigerit is hordozzák. Fontos, hogy mindkettő jelen legyen írásaimban, ezt próbálom folyamatosan megírni. Izgat a halál, a halálfélelem nekem az egyik legfontosabb életszervezőm volt.

R: A Boldog Északot én az élet felől olvastam, hogyan lehet élhető világot teremteni és élni.

KÁ: A kérdés olyan paradoxon, amely úgy léphető át, hogy amíg nem tudatosodik benned, hogy félsz a haláltól, nem akarsz meghalni, addig nem mersz élni. Attól a pillanattól, hogy elfogadod halandóságodat, normálisan viszonyulsz az élethez is. Magasztosabb életet élhetsz, ha elfogadod a halált. Könyvem írása közben fedeztem fel egy kaliforniai orosz zsidó, Yalom egzisztencialista pszichológia tankönyvét. Arról ír benne, hogy milyen taktikákat kell alkalmaznunk, hogy ránk ne vonatkozzon a halál. Sokat segített a halálfélelemhez való viszonyulásomban. A Boldog észak végig a halállal játszik, azt boncolgatja.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Marton Éva, RevizorOnline.hu, 2014. július 8.

2014-07-08 14:31:20
Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a gyermek- és ifjúkorral foglalkozik. Ismerős lehet nekünk ez a világ csodálatos filmjéből, az Eldorádóból, és Cseh Tamásnak...
Fordította: Győri László
Végre magyarul is olvasható Marcel Beyer nagy sikerű regénye, amelyben a Nobel-díjas Konrad Lorenz alakja elevenedik meg.
Hermann Funk először gyerekként, az 1930-as években találkozik...
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják...
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ