Kiakadtak a franciák a botránykönyv magyar borítóján (Origo)
(kiadvány: Behódolás)

A Behódolás már megjelenése előtt nagy botrányt kavart, ami nem csoda, hiszen a nyugat-európai társadalmak legmélyebb félelmeit piszkálta meg. Michel Houellebecq muszlim hatalomátvételt vizionál a regényben, amelynek cselekménye a zavaróan közeli 2022-ben játszódik. A felhajtást csak tovább fokozta tragikus egybeesés, hogy a könyv épp a Charlie Hebdo-mészárlás napján jelent meg.

Botránykönyvhöz bevállalós borító dukál. Érdekes, hogy most ezt nem a francia, hanem a magyar kiadás szolgáltatta. A Magvető nikábba bújtatott Mona Lisával erősített rá a könyv mondanivalójára, de még ők sem számítottak arra, hogy nemzetközi szinten is port kavar.

Iszlámellenesnek találták

Pedig a borító francia újságokban téma lett egy időre. Többen iszlámellenesnek találták, ami szerintük meglovagolja az idegengyűlöletet, és a szélsőjobb malmára hajtja a vizet.

Grégoire Leménager például a Le Nouvel Observateur lapjain kelt ki indulatosan a borító ellen. Szerinte a Magvető a nacionalista Orbán Viktor, sőt, a megerősödött Jobbik választóinak kedveskedik ezzel a borítóval.

Pintér József, a borító tervezője nem tartja provokatívnak

Forrás: Magvető

Az efféle vádak persze jól mutatják, hogy a szerző nincs tisztában az itthoni politikai viszonyokkal, inkább a francia helyzetet vetíti ki Magyarországra. Számottevő muszlim kisebbség híján a magyar szélsőjobb ugyanis nem az iszlámellenességben, hanem egész máshol találja meg a gyűlölködés útjait.

Az iszlamofóbia vádja amúgy pont olyan alaptalan a borító esetében, ahogy a regénynél is az volt, amit szintén sokan támadtak ezzel.

Kár, hogy az aktuálpolitika így ráugrott

Pintér József, a borító tervezője elmondta az Origónak, hogy a Magvetőnél nem számítottak ekkora felhajtásra, hisz nem gondolták, hogy bárkit is provokálnának.

„Most sem találom provokatívnak, nem is volt ilyen szándék. Én inkább finom megoldásnak érzem, gondosan kerülve bármilyen durva, erőszakra való utalást. Kár, hogy az aktuálpolitika így ráugrott, mert a könyv ennél sokkal összetettebb.”

Pintér magát a könyvet sem tartja provokatívnak, inkább fontos, elgondolkodtató szövegnek érezte, így a borítóval is a probléma összetettségét akarta hangsúlyozni.

A Mona Lisa erős európai kulturális és női szimbólum

Forrás: Magvető

„A Mona Lisa egy nagyon erős európai kulturális és női szimbólum és ez lett az iszlám világ nőkhöz való viszonyának szintén erős szimbólumával elfedve. Függetlenül attól, hogy ki hogy viszonyul ehhez a fontos problémához, elgondolkozhat ezen a borító alapján is” – mondta.

A borítóra számos ötlet felmerül, ezek közül választotta ki Pintér a Mona Lisásat, mert szerinte ez volt a legerősebb. Maga a képi megoldás egyébként nem túl eredeti, hiszen az internet tele van nikábba, burkába, csadorba, öltözött Mona Lisákkal.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jankovics Márton, Origo.hu, 2015. május 6.

 

 

2015-05-06 15:56:51
A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
Fordította: Patat Bence
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ