Költői történetmondás (Litera)
(kiadvány: Fortepan)

Az idei könyvhét terméséből két olyan verseskötet került elém, amelyekben a költő a maga módján, a maga eszközeivel a narráció lírai formáját alkotja meg, epikus mozzanatok mentén építi fel a költői Ént. – Rakovszky Zsuzsa Fortepan és Krusovszky Dénes Elégiazaj című versesköteteiről Márton László kritikáját olvashatják.

Rakovszky Zsuzsa ezt részint szerepbeszéltetéssel, öntükröző monológokkal, részint az írói képleírás verssé alakításával éri el. Mindkét eljárással találkozhatunk Rakovszky korábbi köteteiben is. A Németalföldi terem című fiatalkori versben a kép és a vers kiteljesedése ugyanúgy párhuzamosan zajlik az ekphrasison belül, mint a Fortepan-kötet hasonló című ciklusának verseiben, az öntükröző monológot pedig az 1990-es évek elején, a Hangok ciklusban fejlesztette Rakovszky igen hatásos költői eszközzé. Ugyanakkor látszanak a különbségek is.

Ami a képleírásokat illeti, Rakovszky Zsuzsa ezúttal a korábbi hasonló jellegű (de mindig önmagában álló) ötleteinél sokkal többrétű és radikálisabb tervet valósított meg. Az interneten található fényképgyűjteményből való válogatás olyan döntések sorozata, amely önmagában is cselekményt alakít ki. Erősíti a szöveg feszültségét és belső szervezettségét a Fortepan-ciklus első felében a látványterek átjárhatósága, valamint a mindenkori színtér megválasztásának gesztusa, és a nézőpont folyamatos, gyakran látványos elmozdítása. Ugyanezt a hatást Rakovszky a ciklus második, “címkézős” felében más módon éri el: ott három-három különböző képet kapcsol össze egy versen belül, méghozzá úgy, hogy a felsorolások, a halmozások az időbeli előrehaladás érzését keltik, és nyilvánvalóvá teszik, hogy életrajzi elbeszélést olvasunk, mi több, ennek az életnek az epizódjait olvastuk már a ciklus első felében is. (A látszólagos kivételek is erősítik az életrajziságot. A Csak egy személy nyilván nem az Én-elbeszélő életének epizódjait idézi fel, hanem egy másik, idősebb nőét, aki viszont az anyával azonosítható, noha a képek hangsúlyozottan nem őt ábrázolják: “mintha minden nő te lennél / bizonyos években, mondjuk negyvenkilenc / és hatvanöt között”. A Sakkozó katonák első világháborús jelenete még kevésbé köthető közvetlenül az életrajzhoz, de a nyitó kérdés – “Hogy juthatott eszükbe / sakkozni ott” – olyan érzelmi nyomatékot mutat, amely a vers kulcsmondatát – “Ami elmúlt, máris valószerűtlen” – életrajzi jellegűvé teszi.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Márton László, Litera.hu, 2015. június 3.

2015-06-03 13:09:59
A 2022-es Petri-díjas kötet
,,Egész úton azt nézed, / mi mindent hagytál magad mögött" - szólítja meg az Utószezon című vers beszélője Rékai Anett első kötetének olvasóját is. Mintha az elszakadás és a felszabadulás...
Magzatpróza a szülésről és a születésről
Mit jelent életet adni, és mit jelent a világra jönni? Kiss Noémi különleges könyve magzatpróza. Az elbeszélések, monológok, jegyzetek és töprengések ritmikus sorozata a szülés-születés...
Fordította: Scholz László
García Márquez eddig sosem publikált kisregénye
Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól,...
Fordította: Szávai János
Két rendhagyó szerelem története
Kötetünk a Nobel-díjas író két kisregényét tartalmazza, amelyeket harminc év választ el egymástól. Mindkettő egy-egy szerelem története: Az Egyszerű szenvedély narrátora az ötvenegy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ