Minőség nélküli élet (Magyar Szó)

Káprázatos, ahogy Szvoren Edina felismeri környezetében a családok normális életvitelét (ha van ilyen) bomlasztó jelenségeket, ahogy rövid szövegeiben föltárja az emberi kapcsolatokat romboló gesztusokat, magatartást, késztetéseket, viszont az is, hogy a részben bizonyára teljesen kitalált történeteket, a minimálisra fogott, a kezdetet és a befejezést/kifejtést gyakran elhallgató narrációjában részletes tárgyismerettel támasztja alá, lett légyen szó szabóműhelyről, gyümölcsfeldolgozóról, bányáról, cselgáncsiskoláról, méhészkedésről, alkalmi szülői látogatásokról, társkapcsolatokról. A kötet 29 elbeszélése zömmel első személyben előadott, sajátos ellen-Dekameron, aminek célja a minőségtelen élet, a kapcsolatok mögötti, valós testi-szellemi nyomorúság plasztikus megjelenítése.

Amennyire változatosak az elbeszéltekben ábrázolt szituációk, a hitelesítő dekoráció elemei, és bár a szövegben megszólalóról elsőre néha az se derül ki, hogy voltaképpen fiú-e vagy lány, annyira egységes az elbeszélő szólam. Szvoren Edina nem alakítja hőseihez a narrátor nyelvét, nem egyéniesíti megszólalásukat, amivel a kötet védőborítóján szereplő, Szvoren László készítette, Önarckép című intarziájának kisugárzását vetíti az elbeszélőre. Az első személyű beszámolók szerzői egy idő után ugyanis rendre kifordulnak a megmérgezett családi kapcsolatokból, mintha ujjaik mögül szemlélnék a másikat, hogy az ne láthassa meg szemükben az eltávolodást, azt, hogy a tekintetük elkalandozott a párbeszédtől és a látványtól egyaránt, és valami olyan apró részletre mered, azt nagyítja ki, ami más elbeszélő figyelmét aligha keltené föl. (Az is említésre méltó, hogy az Önarckép üzenete azonos a Sziveri János Bábel című kötetének borítóján szereplő, vélhetően azonos időben keletkezett Benes József-grafikáéval, vagyis egy kort meghatározó, általános érzést vetít ki.)

A finomra hangolt narráció, a különös mondatok olykor groteszk, abszurd vagy egyenesen bizarr jeleneteket tárnak az olvasó elé: „Egy-egy jól sikerült gyászbeszéd után Usak lejött a nappaliba, ölbe kapta anyánkat, és belehajtogatta a szennyeskosárba. Anyánk a fonott kosár résein, örömkönnyekkel a szemében pislog kifelé.” (57. o.) „Anyánk azt mondja, hogy az emberek szeretnek meghalni, mióta tudják, hogy Usak fogja írni a gyászbeszédüket. Aki az évszámait meg az életeseményeit már életében biztos kézben szeretné tudni, annak a nevét anyánk fölvezeti egy előfizetési ívre.” (60. o.) „Ha Usak már napok óta nem tette ki a lábát az emeletről, mert a gyászbeszédek csiszolgatásán kívül nem ért rá semmi másra, akkor anyánk megpróbál bemászni a kutyaházba, az ágyneműs fiókba vagy a mosógépbe…” (62. o.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Fekete J. József, Magyarszo.com, 2015. dec. 10.

2015-12-10 15:34:30
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól....
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá." Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ