Minden sötét, csillag sehol (Art7.hu)
(kiadvány: Isten gyermeke)

Az Isten gyermeke igencsak fekete könyv. A legsúlyosabb mondata a címre utaló kijelentés, miszerint Lester Ballard „Isten gyermeke, talán épp úgy mint te”. (8.) A kötet legnagyobb erőssége, hogy McCarthy úgy rajzolja meg a gyilkos képét, hogy az az olvasóban félelem helyett inkább undort és sajnálatot keltsen, csakúgy, mint az összes többi figura.

Cormac McCarthy könyvei közül magyar nyelven eddig a Nem vénnek való vidék; a Határvidék-trilógia (Vad lovak, Átkelés, A síkság városai); Az út; a Véres délkörök, avagy vörös alkony a nyugati égen és A jogász című művek jelentek meg, 2017-ben pedig az Isten gyermeke, a szerző egyik első, 1973-as alkotása is bekerült a felsorolásba. Aki tehát nem olvasta angol nyelven az eredetiket, előbb ismerkedhetett meg a lefordított életmű későbbi tagjaival, mint a korai műremekkel. Érdekes ilyen perspektívából (is) olvasni a kötetet: az Isten gyermeke esszenciálisan magába sűríti mindazt, ami a szerző későbbi műveit is jellemzi. Ahogy arra Morcsányi Júlia, a kötet fordítója is rámutat, a „regény keveri Cormac McCarthy műveinek háromféle irodalmi zsánerét, a déli gótikus, a western és a posztapokaliptikus stílust.”

Lester Ballard története Tennesseeben, az Appalache-hegység vidékén játszódik, s alapját egy valós gyilkosság adja. Akárcsak a szerző többi regényében, az Isten gyermekében is a legendás Dél sajátos dinamikájú, erőszakkal és bűnnel átitatott világa mutatkozik meg, hasonlóan Flannery O’Connor vagy William Faulkner műveihez. Elvégre Isten háta mögött vagyunk, ahol könnyű elbújni. De nemcsak a főszereplő alakja visszataszító, aki többször is „trollként”, „manóként” definiálódik, hanem a „jó” képviselői is mintha alávetnék magukat Dél sajátos törvényeinek: „Mind ott állunk és nézünk lefele a fószerra és kifordítva van rajta a gatyája. Kívül lógnak mindenfelé a zsebei. Marhára nem nézett ki százasnak. A seriff meg csak annyit mondott neki hogy mehet. Megkérdezte hogy tud-e így vezetni. Na hát ilyen fickó ő.” (46.). Felhozhatjuk a szeméttelep tulajdonosának családját is, vérfertőző viszonyaival és egy degenerált gyermekkel a roskadozó ház falai között. Lester azonban még ebben a cseppet sem feddhetetlen társaságban is kitaszított. Családi körülményei enyhén szólva is problémásak: anyja meghalt, apja felakasztotta magát. Végül a házát is – mely emberségének egyik utolsó jelölője lehetett volna – elárverezik a feje fölül, innentől kezdve pedig „elkorcsosulásának” folyamata ívszerűen megy végbe. Egyetlen tulajdona a fegyvere marad, amely mintha már a testéhez nőtt volna – a róla szóló történetekben, melyek a fősodorral párhuzamosan futnak, egyfajta attribútumként jelenik meg –, s a plüssállatai, melyeket a céllövöldében lőtt, s melyek így az egyetlen dologhoz kapcsolódnak, amiben sikeres: a puska használatához.

Az idő előrehaladtával a férfi egyre kívülebb kerül a társadalmon. Az emberekhez való egyetlen kapcsolódási formája megfigyelése marad, a kukkolás: meglesi a férfit, aki megvette elárverezett házát, a környékre tévedő, közösülő párt, de a szeméttelepes lányait is. Eltávolodása a világtól több szinten is tetten érhető: saját tulajdonából egy kunyhóba kerül, majd miután az leég, az erdőben húzza meg magát, egy barlangban. Ezzel párhuzamosan viselkedése is fokozatosan egyre kevésbé felel meg a normáknak. McCarthy kriminológiai pontossággal rajzolja meg Lester Ballard gyilkossá válását már ez első jelektől kezdve, a gyermekkori agresszió és az állatkínzás („Fogta magát azt kölcsönkérte Squire Helton traktorját és visszament vele és rádobott egy kötelet az öreg tehén fejére azt elindult a traktorral amilyen gyorsan csak bírt. Mikor a kötél kifeszült az rendesen le is tépte az állat fejét. Eltörte a nyakát és ott helyben kinyírta” [37.]), a kukkolás, szexuális aberráció és az erőszak megjelenítésén keresztül, egészen a sorozatos emberölésig.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Murzsa Tímea, Art7.hu, 2017. július 2.

2017-07-02 17:34:00
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ