Egy másik „névtelen” magyar (Tiszatáj Online)

ARADTÓL AZ ORSZÁGGYŰLÉSIG. PAVLOVITS MIKLÓS INTERJÚJA SZABAD GYÖRGGYEL, 1991–1992 CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA

Szabad György történelmi távlatba került – nem csak tavalyelőtti halálával és nem csak annak végiggondolása kapcsán, hogy kik ültek azóta az Országház házelnöki székében, amióta ő felállt onnan. Szabad György azzal került igazán történelmi távlatba, hogy megjelent az interjúkötet (a Magvető gondozásában, a Tények és tanúk sorozat új folyamának negyedik darabjaként), ami az ő és Pavlovits Miklós 1991–1992-es beszélgetéseit tartalmazza, Aradtól az Országgyűlésig címmel. A könyvet Szegeden a kérdező Schmal Alexandrával, a kiadó szerkesztőjével és Ráczné Mojzes Katalinnal, a névmutató egyik összeállítójával mutatta be.

A történelmi távlat-kifejezést itt nem pusztán a tudósító patetikus hajlama, hanem Pavlovits Miklós megjegyzései is indokolják, aki az interjúsorozatot, így a kötetet is palackpostának nevezi, a múlt jelen idejű lenyomatának, egy lezárt valóságpillanatnak. Az interjúban Szabad György se előre, se hátra nem mutogatott, hanem az első állandó házelnököt olvassuk a múltjáról, a családjáról, ötvenhatról, az Akadémia rögös útjáról, a rendszerváltásról és a kilencvenes évek legelejének mindennapjairól. Szabad nemzeti demokráciáról beszélt és ezt sugallta, miután szinte végigélte azt a bizonyos századot – legalább e kettő köti össze „a másik” „névtelen” magyarral, Göncz Árpáddal. Talán ezek a tényezők is közrejátszanak a történelmi távlatban…

Pavlovits diákkorában járt Szabad dualizmuskori szemináriumára, majd Trianon előtti magyar–francia diplomáciai iratokat fordított a professzornak. Az ismeretség szálát jó húsz évre rá vették föl újra, amikor Dlusztus Imre bogarat ültetett a szegedi VTV ex-vezetőjének fülébe egy interjúkötet-sorozatról, amit a rendszerváltás nagy alakjaival tervezett a Délmagyarország főszerkesztője. Pavlovitsnak egyből a tanár úr jutott eszébe, aki a házelnöki irodában is szívélyesen fogadta egykori tanítványát és vélhetőleg telített naptára ellenére is türelmesen ült a magnó mellé.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szabó Ferenc, Tiszatájonline.hu, 2017. szeptember 20. 

2017-09-20 17:37:38
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A Gyűrűk Ura előtti időkről szóló regék közül Túrinnak és a húgának, Nienornak a tragédiája olvasható ebben a könyvben. A történet első verzióit J. R. R. Tolkien az első világháború végén és az azt követő...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ