Mintha lenne világ (Magyar Szó)
(kiadvány: Célia - ÜKH 2017)

Rakovszky Zsuzsa Célia című regénye a biblikus eredettörténet huszonegyedik századi változata, amelyben szintén Ádám az „ősforrás”, az apa, azonban az önreprodukció, azaz a „teremtés” körülménye és jellege is más, mint a biblikus értelemben vett családalapításnak. Korunk Ádámának utóda baráti szívességből fogan, a férfi ugyanis „kisegíti” egyik hóbortos hölgyismerősét, aki modern nőként nem kíván kötöttséget, családi köteléket, és lombikprogram segítségével szeretne gyereket szülni. A kémcsöves beavatkozás révén világra jött kislány nem kovácsolhatja családdá biológiai szüleit, hisz azok korunk divatos életformáját, a szinglilétet kultiválják, és az elköteleződés helyett kapcsolatokból kapcsolatokba sodródnak, képtelenek gyökeret verni, s a hagyományos értelembe vett szülői hivatásnak megfelelni.

Ádám, a középkorú, léha értelmiségi, csak akkor szembesül az apai szereppel kapcsolatos gyermeki elvárásokkal, amikor húszéves lánya belecsöppen az életébe, és a világban saját helyét kereső, zaklatott nagylány készteti arra, hogy számba vegye saját szerepének jelentőségét a felelősségvállalás és a példamutatás tekintetében.

Mozaikcsalád tehát a Rakovszky-regény központi figuráinak triásza, melynek tagjai úgy léteznek egymás mellett, hogy alig ismerik egymást, alig figyelnek egymásra, és nem válhatnak egymás támaszaivá sem fizikai, sem pedig lelki értelemben. Az általuk képviselt családmodell épp a család hiányának, a családi értékek elsikkadásának, relativizálásának a szimbóluma.

Értelemszerűen nem egyedi eset azonban az övék, hisz az általuk alkotott mozaikcsalád csak leképeződése a regénybeli nagyvárosi társadalomnak. A társadalomnak, amelyben mindenki többszörösen elvált vagy örök egyedülálló, amelyben gangos bérházak körfolyosóin és hajdani polgári lakások avíttnak titulált antik bútorai között zajlik a sok tekintetben kisszerű élet, amelyben a társas kapcsolatok felszínesek, az anyagi jólét elérése és megtartása a legtöbb tevékenység célja, és amelyben a döntések többségét a célszerűség és praktikum befolyásolja, vonatkozzék az párkapcsolati kérdésekre, az idős szülőkhöz való viszonyulásra, munkavállalásra vagy például a halálra.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Csík Mónika, Magyarszó.rs, 2017. november 23.

2017-11-23 18:05:30
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Fordította: Mesterházi Mónika
Háborúellenes regény a gondoskodás erejéről
A család szinte mindig azt jelenti, hogy valaki valahol nem tartozik hozzá. Petra és húga, Paca gyerekkorukban elválaszthatatlanok voltak. Amikor édesanyjuk váratlanul meghalt, különböző megküzdési...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ