Első könyvtári kölcsönzése - nyolc éves fejjel - az Ezeregy éjszaka meséinek gazdagon illusztrált kiadása volt. Aladdin, Ali Baba és Szindbád történetei teljesen lenyűgözték. – Csak 19 évesen jutottam el a Közel-Keletre, de gondolatban mindig is ott jártam. Kamaszként faltam a térségről szóló műveket, főleg az útleírásokat – meséli Mathias Énard francia író, akinek regényei, köztük a 2015-ben Goncourt-díjat nyert Iránytű is szorosan kötődik a Közel-Kelethez, az arab világhoz.

A Franciaország délnyugati részéből, Niort nevű kisvárosból származó 46 éves prózaíró mindegyik műve tisztelgés az arab-iszlám kultúra, e sokszínű régió előtt, amelyet Énard szerint a Nyugat egyáltalán nem ismer. – A Nyugat vagyis Európa a XX. század elején elveszítette érdeklődését a Kelet iránt. Az ottaniak az internetnek, az okos kütyüknek köszönhetően sokkal többet tudnak rólunk, mint mi róluk. A két civilizáció konfliktusa az információs egyenlőtlenségből is ered – mondta a Népszavának adott interjúban a Budapesti Könyvfesztiválon járt szerző.

Az irodalmat anyai nagypapája szerettette meg vele. Énard az érettségi után Párizsba ment művészettörténetet tanulni, az arab és a perzsa művészetek gazdagsága indította arra, hogy e nyelveket elsajátítsa. Több mint egy évtizedet töltött a Közel-Keleten, főleg Szíriában és Libanonban élt. Szíriához különleges szerelem is fűzi, régóta készült arra, hogy egy regényt szenteljen neki. - Az iránytű, mint cím azt akarja jelezni, hogy egy térkép nélküli világban vagyunk. Amelyben az emberiség elveszítette a tájékozódási képességét. Az iránytű segít megtalálni először Északot, majd a Keletet. Amerre az európai keresztény templomok is néznek – fejtegette Énard.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Dési András, Népszava.hu, 2018. május 2.