Határtörténetek, történethatárok (Kortárs Online)
(kiadvány: Határ)

A kötet többségében olyan epikolírikus szövegek gyűjteménye, amely a közösségi és egyéni történet tapasztalati mélyrétegeire, az idegenségtapasztalat kiszolgáltatottságára, a feszítő korlátok közt felgyűlt szabadságvágy mozgatóira kérdez rá bensőséges, személyes hangon.

Szabó T. Anna legújabb könyvének már a megnevezésével is komoly problémákba ütközünk, a bennfoglalt szövegek többsége ugyanis aligha nevezhető novellának, még a posztmodern metaforikusan szerveződő prózájának tapasztalatával a hátunk mögött sem. A Határ című kötet, amely a 2016-os Töréstesztet követően a második prózakötetként aposztrofált gyűjteménye a szerzőnek, nemcsak tematikusan, de nyelvi és műfaji értelemben is állandó peremhelyzetbe pozícionálja magát.

A Határ nem pusztán lírai hangvételű prózagyűjtemény, jónéhány szövegnél kifejezetten az lehet az érzésünk, hogy valójában verseket olvasunk: kimerevített lírai pillanatképeket vagy épp sodró lendületű benyomáshalmazok lazán rendezett körülírásait. Leginkább csak a kötetnyitó néhány történet és az utolsó ciklus darabjai szervesülnek rá valamilyen szilárdabb narratív vázra. A szövegösszetartó erőt sokszor inkább egy-egy önreflexív metafora, többrétegű kifejezés szolgáltatja, mint aNomád, perzsa című írás esetében, ahol a Felvevőszál, Keretszál alcímek váltakozásában rajzolódnak ki a turista vibráló nomádságélményének szőnyegmintázatai és az örök idegenségtapasztalat metaforájává növekvő „perzsaság”, ami egyik központi témája a kötetnek. De még a hagyományosabb felépítésű, a történetmondás igényével fellépő szövegegységek töredékei is inkább motivikusan szervezett mikrociklusként kapaszkodnak egymásba, mint a Kupleráj és amnézia éles vágásokkal tagolt apró elbeszélései, amelyek az elfojtások és kimondások, az emlékezés és felejtés élményei mentén kapcsolódnak.

A könyveben sokszor akár oldalakon keresztül is alig botluk igékbe, a nominális percepciókat sokkal inkább a ritmus, mintsem a narratíva szervezi. Az állítmányokkal együtt a nyelvtani kapcsolóelemek is kihullanak, még elmosódóbbá téve az értelmi határokat. Intenzív formaszerkezet, sűrű gondolatritmusok, és ismétlések jellemzik a Határ nyelvi szövetét. „Két pont között. Egyenes, görbe, egyenes. Üres sebesség, semmi nem vezérli, csak a belefúródás kérlelhetetlenségének élvezete, lassú-lassú-gyors-gyors […]”, írja a Be és vissza beszélője, aki mintha önmagát, illetve a szerző számos narrátorát is jellemezné a határmenti alagúton átrobogó vonat leírásakor. A történetek többségét nem a társadalomkritika, morális vagy ideologikus vektorok, de még csak nem is a történetépítés igénye vezérli, sokkal inkább a „kérlelhetetlen belefúródás” a nyelv mozgásaiba, az észlelés ritmusába. Magában az említett „novellában” egy – feltehetőleg Erdélyből érkező –, a határon átrobogó és az idegenbe tartó vonatút kusza benyomásait rögzíti a narrátor, aki az idegenségélményt és a visszavágyódó nosztalgiát is nyelvileg jeleníti meg, saját szólamába jelöletlen idézeteket keverve Balassitól Vörösmartyn és József Attilán át Arany Jánosig, de székely népdalok, naiv közmondások és szólások is átmenet nélkül vegyülnek a leírások közé. A lírai jellegű sorok azonban nemcsak rejtett idézetek formájában bukkannak fel a kötet írásaiban: több helyen botlunk időmértékes töredékekbe, rejtett rímekbe, bújtatott verssorokba (pl. a Felfelé című írás rímes adóniszi kólonjai).

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rédai Gergely, Kortársonline.hu, 2018. június 15. 

2018-06-15 16:27:35
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ