Emlékezés, alkotás, valóság (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Élet - Harcom 4.)

Knausgård monumentális vállalkozása

FEUILLETON - LXIII. évfolyam, 17. szám, 2019. április 26.

A Harcom tehát monumentális vállalkozás, egy brutális méreteket öltő forma keretei között kidolgozott és konzekvensen végigvitt irodalmi és esztétikai program, mely az önéletírás hagyományából táplálkozik, annak horizontját azonban mind a forma monumentalitása, mind a regény narratív konstrukciója, mind az önéletírási konvencióktól markánsan eltérő, nagyrészt esszéisztikus elemek beépítése révén egyértelműen kitágítja és felforgatja. Nem csoda, hogy számos kritikus Az eltűnt idő nyomábanhoz hasonlította. A modernség nyelvileg túlhajtott prózanyelvét természetesen hatalmas különbségek választják el a norvég író által működtetett regénydiskurzustól, mindazonáltal az összehasonlítás mégis megállja a helyét, ha az epikus forma szinte elrettentő monumentalitása, az emlékezéspolitika lehetőségei, az írás metanarratív tematizálódása és az íróvá válás, az írói identitás elnyerésének kérdései alapján állítjuk párhuzamba a két eltérő szövegvilágot. Proust mellett egy másik lehetséges, és sokszor talán pusztán csak politikai okokból mellőzött hatástörténeti modell, mely egyébiránt szintén a modernség (bár annak egyszerre klasszikus és esztétizáló) világából származik, Knut Hamsun Éhsége. Hamsunnal kiszélesedett a norvég irodalom és a világirodalmi körforgás közötti északi átjáró, melyet nem sokkal korábban Ibsen és Björnson nyitottak meg.

Karl Ove Knausgård hat kötetre rúgó, több mint háromezer oldalas regényfolyama minden kétséget kizáróan a posztmodern paradigmán túllépő XXI. századi prózairodalom egyik legfigyelemreméltóbb és mindazonáltal legpolémikusabb vállalkozása, melynek magjában egyfelől az emlékezés, a felidézés, másfelől pedig az alkotás és az írás kérdései, kétségei, problémái, valamint ennek a két tematikus tengelynek a valósághoz való viszonya állnak. Az, hogy a Harcom német kiadása miért ódzkodott az eredeti és meglehetősen kellemetlen politikai és történelmi konnotációkat hordozó cím használatától (Min Kamp – Mein Kampf), melyet az utolsó kötet nagyszabású Hitler-esszéje az addig uralkodó metaforikus horizonton túllépve egy konkrét hivatkozási ponttá avat, nem szorul különösebb magyarázatra. Az viszont, hogy a sorozat Németországban a megkapó Das Autobiografische Projekt néven lett publikálva, erőteljesen jelentéses, és elvezethet minket a knausgårdi regény poétikájának és politikájának főbb vállalásaihoz, valamint akár zajos sikerének okai­hoz is.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Urbán Bálint, Es.hu, 2019. április 26.

2019-04-26 15:58:32
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ