„Amikor a könyvet írni kezdtem, azt hittem, hogy Trianont a magyar társadalom hamarosan fel fogja dolgozni…”Vida Gáborral beszélgettünk az Ahol az ő lelke című regényének új, javított kiadásáról (Nullahategy.hu)
(kiadvány: Ahol az ő lelke)

Nemrég jelent meg újra Vida Gábor Ahol az ő lelke című könyvének javított kiadása, és ez talán összefüggésben lehet az Egy dadogás története című legutóbbi regényének sikerével. A prózakötetet beválasztották az Aegon Művészeti Díj ún. shortlistjére, azaz a 2017-ben megjelent tíz legfontosabb könyv közé került. A Kisjenőn született, jelenleg Marosvásárhelyen élő Vida Gáborral beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

Az Egy dadogás története kapcsán említetted: elkezdtem írni egy regényt és lett belőle egy másik…. Azt, amit először elkezdtél, azt befejezed majd? 
Azt a regényt meg szeretném írni, egész komoly dokumentációt gyűjtöttem hozzá, de nyilván az Egy dadogás teljesen átalakított mindent, engem is, van egy olyan félelmem, hogy nem lesz belőle semmi. A második világháború, holokauszt, ötvenes évek nyomasztó korszak, ráadásul Románia nem valami távoli egzotikus vidék lesz ebben, hanem az erdélyi valóság maga, nem éltem abban a korszakban, de lassan már valamiféle szakértője leszek. És hát belelóg a mába. Nyilván egy új narrátort kell kitalálnom, azt, aki még nem voltam.

Több várost (pl. Kolozsvárt) is körülírtad az Ahol az ő lelke című regényben… Arad megyei vagy, gondolom, jobban ismered Aradot vagy Temesvárt, mint a Székelyföld tájait. Honnan pótoltad a helyismeretet? … Még a váradi szagokat is megírtad… 
Kolozsváron jártam egyetemre, félig székely vagyok, sokfelé megfordultam Erdélyben, szeretek utazni. Éveken át gyűjtögettem az anyagot ehhez a könyvhöz is, teljesen ismeretlen vagy mára elfeledett szerzők műveiben, régi újságokban sok hasznos részletet lehet találni, és nekem a román nyelvű anyag is kéznél van, roppant színes az is, elég öncélúan kutakodom. Irigylem néha azokat, akik mindig remekműveket olvasnak. Aradot vagy Temesvárt nem ismerem jobban, mint Erdélyt, nem is kötődöm annyira ahhoz a világhoz, bár a Székelyföldön el szoktam hencegni, hogy én nyugatról jöttem, magyar vagyok, hallatszik az akcentusomon…Nagyváradon egyszer, amikor kiszálltam a vonatból, tényleg megéreztem az Alföld szagát, olvastam is erről, meg elképzeltem, hogy milyen lehetett benzinfüst nélkül, és persze Váradon még mindig látszik, hogy volt jövő… 

Vannak úgymond magukra hagyott tájak, ilyenek például Arad vagy Temes megye tájai, hiszen mindenki magyar turista Kolozsvár, illetve Székelyföld felé veszi az irányt… Nincs olyan küldetésed, hogy ezt a tájat jobban „felrakd a térképre”?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Nullahategy.hu, 2019. július 23. 

2019-07-23 13:58:56
SZAJBÉLY MIHÁLY
Csáth Géza varázslatos, sokoldalú művészi tevékenységének, megdöbbentő életútjának megítélése folyamatos változásban van. Legjobb ismerője és szakértője Szajbély Mihály, aki most megírta ,,régimódi" monográfiáját:...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Szántó Judit, Koltai M. Gábor
A kötet a szerző fia, Christopher Tolkien rendszerező munkásságának gyümölcse: A szilmarilokból ismert történetek töredékes vagy alternatív kiegészítéseit adja itt közre mindhárom korból, változtatás nélkül....
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ