Véres élethajó (Dunszt)

Nem is olyan egyszerű meghatározni, mitől olyan jó Závada Pál új regénye, mindenesetre jelzésértékű, hogy a több mint négyszáz oldalas művet nehéz letenni, napokra beosztva olvasgatni, mert nem hagyja magát letétetni. Sőt, a végén még izgulni is kell, vajon, minden korábbi feltevésünk dacára nem végzetes tragédia vár-e a főszereplőkre. Persze, ettől még lehetne becsületesen megírt iparosmunka is, nem az. Lássuk sorjában!

A Hajó a ködben című kötet borítóján egy repülő látható, pilótástul. Mindkettőnek, a hajónak és a repülőnek a magyarázatára jó sokat kell várnunk, csaknem az utolsó oldalakig. Ekkor és itt (a 356–357. oldalon) úszik be a képbe a család által is támogatott Ady Tovább a hajóval című verse; a Helén és Artúr által megidézett szöveg a túlélés, az élni kell tovább metaforikáját szó szerint is idézi, lényege: „táncoltasd majd csak tovább (…) véres Élethajód”. A repülő pedig a végén érkezik, a Weissék által kialkudott menekülés eszközeként.

Könnyű volna utánanézni, vajon tartja-e magát a regény a történelmi hűséghez – s ha igen, mennyiben –, hogy a Weiss Manfréd Művek második világháborús történetét a történtekhez ragaszkodva vagy igazodva írja-e meg, valószínűleg igen, de ez részletkérdés. A „rokonok” konkrét kapcsolathálózata, beszélgetései, vitái, egymás közti viszonya kellő irodalmi alapot szolgáltat. S persze, vannak családtörténeten kívüli hitelesítő mozaikok is: ilyen például Slachta Margit vagy Kasztner Rezső embermentő tevékenységének említése, a kamenyec podolszki vérengzés (négyezer magyar zsidó lemészárlása) stb. De a könyv minden bizonnyal bátran olvasható hiteles alapokon nyugvó történelmi regénynek is (noha szerintem nem az), a zárszóban a szerző maga foglalja össze pár szóval, mint a filmek végén szokás, hogy mi lett a főszereplők további sorsa. Ha a nagybetűs történelem eseményeit valósaknak látjuk (amiként sajnos valós az 1944. március 19-i német megszállás és az ezt követő zsidóüldözés), úgy a Weiss család privát történeteit is hitelesnek kell tartanunk, például, hogy gazdagság és vagyon ide vagy oda: a katolizált rokonságnak bizony szöknie és bujkálnia kell. Chorin Ferencet előbb ájultra veri a Gestapo, majd már egy ausztriai lágerből, Kornfeld Móricot pedig egyenest Mauthausenből kell gyorsan hazamenekíteni. Már nem számít, hogy iparbárók, az ország legismertebb méltóságai (Chorint maga a kormányzó tüntette ki a Magyar Érdemrend nagykeresztjével), már nem számít semmi. Mint látható, a regény, szinte mintha mellékesen, nagyon érzékletes képet nyújt a második világháború végi magyarországi állapotokról.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Csanda Gábor, Dunszt.sk, 2019. július 25. 

2019-07-25 20:24:38
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól....
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá." Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ