  
				
	
					
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Kertész Imre elbeszélése épp negyven éve, még a 
Sorstalanság írása közben született, és nem jelent 
meg eddig a Magvető életműsorozatában. Míg Köves 
Gyuri történetében az áldozattá válás mechanizmusa 
foglalkoztatta a szerzőt, addig az ószövetségi Káin 
és Ábel történetében a jó kiszolgáltatottsága és a 
bűn diadala. A pontos és szenvtelen elbeszélésmód 
teszi megrendítővé és kortalanná Kertész írását.								 
								16 oldal 
								1990 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Először 1944-ben jelent meg ez a Szerb Antal által 
összeállított versantológia. Szerb Antal azt állítja 
a Bevezetőben, hogy személyes szeretete alapján 
válogatta ki a kötet darabjait, melyek közül 
mind „vigasztalója volt egyszer egy magányos vagy 
bánatos órán, vagy pedig titkos és kimondhatatlan 
sejtelmeket ébresztett benne a világ mélyebb és örök 
összefüggéseire vonatkozólag”. Válogatása részben 
egybeesik a világirodalom klasszikusainak névsorával 
Szapphótól Shakespeare-en, Goethén át Hugo von 
Hofmannsthalig. De a közismert szerzőktől is 
különleges verseket válogatott, és nagy gondot 
fordított rá, hogy a legjobb fordításokat találja meg 
a válogatás közreadásához.
A Száz vers tulajdonképpen kétszáz vers, hiszen az 
eredendően angol, francia, görög, latin, német és 
olasz nyelvű versek mellett olvashatók a fordítások, 
nagyrészt olyan magyar költők tolmácsolásában, mint 
Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Ady 
Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, 
Tóth Árpád és Vas István.
Szerb Antal tíz csoportba rendezte kedvenc verseit, 
méghozzá a megközelített témák és hívószók alapján: 
vannak benne Magányosok és Szeretők, Istenek és 
Halandók, Állatok, Nosztalgiák, Sorsok, Éjszakák, 
Bánatok és Hatalmak, valamint látomások.								 
								432 oldal 
								4499 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Kovács András Ferenc gyerekversei a magyar gyerekvers-
irodalom Weöres Sándor által megteremtett vonulatához 
állnak legközelebb. Olyan versek ezek, amelyek nem a 
gyermeki világlátásból vagy a világban helyét kereső 
gyerek sajátos problémáiból indulnak ki, hanem a 
versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek 
sodrásából. A Hajnali csillag peremén verseire is a 
bravúros nyelvjáték és a még bravúrosabb rímtechnika 
jellemző. Kovács András Ferenc az elmúlt harminc 
esztendőben írt gyerekverseiből állította össze 
kötetét. A hét ciklusban a költő sorra veszi a 
természetben fellelhető csodákat, a növények életét 
és az évszakokat. A Bogyó Bandi boldogsága című 
ciklus a cirkuszok világát idézi meg, míg a Világjáró 
Malacikában a világ különböző tájainak jellegzetes 
állatai tűnnek fel a pézsmatuloktól kezdve a dundi 
pandamedvén át Hasszán szamaráig. A kötetet Takács 
Mari illusztrációi teszik még mulatságosabbá.								 
								152 oldal 
								2690 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Parti Nagy Lajos múzsája ezúttal egy vak murmutér. 
Segítségével -valamint Banga Ferenc zseniális 
közreműködésével és kétszáz rajzával- az író arra 
keresi a választ, hogy miként írható le a Föld az 
elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a 
levegő hogyan hatja át a mindenséget. Az író szerint 
talán olykor nem haszontalan elmolyozgatni a 
földgolyóbis körül, gurigázni, sártekézni vele, 
megérteni a szavak pontos jelentését, már ha 
egyáltalán létezik olyan. A `négy elemi szócikk` 
elolvasása után az olvasó bátran állíthatja: immár 
többet tud azokról a teremtő és fenntartó 
folyamatokról, valamint a nyelvben rejlő 
lehetőségekről, amelyek mentén akár teljes pompájában 
leírható és megismerhető a világ.								 
								192 oldal 
								2990 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Esterházy Péter esztétikai-publicisztikai 
munkásságának első kötete először 1988-ban jelent 
meg. Az azóta eltelt két évtized nem tudott kárt 
tenni az akkor „aktuális” szövegekben, 
melyek 
elsősorban Esterházy saját írásművészetének 
értelmezését tartalmazzák. Az írások nagy része olyan 
címet vagy alcímet kapott, amely magyar írók, költők 
személyéhez, könyveihez, gondolataihoz vagy 
íróságához kötődik, sorrendben: Kosztolányi, Ottlik, 
Örkény, Hamvas, Mészöly, Móricz, Vasadi Péter, Petőfi 
és Csáth Géza. Az egyszerre munkanapló, esszé és ars 
poetica típusú szövegek összessége egyfajta személyes 
irodalomtörténetté formálódik, mely az akkoriban 
átalakuló kánonra is hatást gyakorolt.
A kitömött hattyúban egy olyan belső köznyelvet 
(Balassa Péter) hozott létre a szerző, melyen azóta 
is csak ő tud beszélni, írni – már akkor is 
fociról, 
a foci ürügyén megint irodalomról; képzőművészet 
kapcsán megint irodalomról; filmforgatókönyv-(utó)
írásban bundáskenyérről és Egy magyarról New Yorkban.								 
								280 oldal 
								2490 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Esterházy Péter második, publicisztikai írásait 
tartalmazó köteteként jelent meg Az 
elefántcsonttoronyból. Ezeket az írásokat elsősorban 
azonos megjelenési helyük, hasonló hosszuk fűzi 
sorba. Az irodalmi vonatkozású cikkek mellett nagy 
hangsúlyt kap a kötetben a rendszerváltozás, hiszen a 
szövegek keletkezési ideje közrefogja, szinte 
„élő 
történelmet” írva, a nyolcvanas évek végén 
bekövetkező eseményeket.								 
								144 oldal 
								1990 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Amikor a hely `nem szabad és nem királyi`, fölösleges 
újabb jelzőket találni rá, másképpen kell élni. De 
hogyan és miért? Vida hősei erdélyi emberek, akik 
saját körülményeik, saját történetük foglyai, 
meséjükbe általában akkor csöppenünk, amikor az élet 
egyet fordul velük, amikor elkárhoznak vagy 
üdvözülnek, ám az eseménynél izgalmasabb az, amit az 
elbeszélői nyelv a körülményeket térképezve 
kitapogat. Ez a tapogatózás, a nyelv tempója vezeti 
az olvasás szertartását, így avat be az egyéni életek 
mögött húzódó nagyobb egészbe: sorsba, elrendelésbe, 
vagy szabadságba. Az életből mindig csak az a miénk, 
amit megérinthetünk kézzel, pillantással, 
gondolattal: utazás egy zord hegyvidéken, nők illatos 
teste, tüdőnyi éles levegő, sosem kóstolt óbor íze, 
katonák, vadászok, csavargók tudománya, messziről 
vonyítás, farkas talán, közelről fénypont, nyilván 
egy angyal. Csak annyira valószínűtlen, mint az, hogy 
képesek vagyunk még mindig boldognak is lenne.								 
								320 oldal 
								2690 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Erdős Virág a meglepetések írója - nála semmi sem úgy 
történik, ahogy megszoktuk, ahogy ismertük, ahogyan 
sejteni vagy tudni véltük. E könyvben is mindig 
minden másképpen van, s ez a `másképpen levés` adja 
meg a szövegek erejét: hol humoros, hol ironikus, hol 
pedig vérfagyasztóan realisztikus helyzetekben 
találjuk egyre másra magunkat. Mária kutyakölyköt 
szül, Salamon király menyasszonya a kukában lakik, a 
hatszáz éves fiatalember hiába próbálja rávenni az 
állatokat, hogy a közelgő vízözön elől költözzenek a 
légkondicionált bárkába, kudarcot vall, 
a `kisjézuska` pedig csupa dili-boltos ajándékot kap 
karácsonyra. Erdős Virág sziporkázó nyelvi humorral 
ontja bibliai parafrázisaiban a szóvicceket, valamint 
a mai fogyasztói társadalom káoszát bemutató, nagyon 
is komoly kijelentéseket. Különös `túlvilági` 
történetei, amelyek ezúttal élet és halál, mítosz és 
valóság, fantázia és realitás határterületeiről 
szólnak hozzánk, hol prózában, hol versben 
elbeszélve, egyszerre szomorúak és szórakozatóak, 
miként az egész körülöttünk lévő világ.								 
								128 oldal 
								2290 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									El tudnak Önök képzelni egy magyarórát, ahol 
ételrecepteket énekelnek a gyerekek? Ahol zeneművé 
komponálják az irlandi ürügulyást meg a reggeli 
kolbászos rántottát? Nem ahhoz kellene inkább 
ragaszkodni, hogy mindennap hozzák magukkal a 
tankönyvüket, annak érdekében, hogy a mélyebb 
jelentésekre vadásszanak, azok után kutakodjanak? Ha 
eddig nem tudták volna elképzelni ezt, Frank McCourt 
könyve nyomán akár még kedvet is kaphatnak hozzá, 
hogy kipróbálják.
Az eredmény ugyanis lenyűgöző, s nemcsak azért, mert 
senki nem marad éhes az óra végén. Az ír származású 
Frank McCourt 66 éves volt, amikor megírta első 
regényét, amely rövid idő alatt hatalmas világsiker 
lett, sőt film is készült belőle. A gyermekkoráról 
szóló Angyal a lépcsőn című első kötetet három év 
múlva követte a De!, az Amerikába való beilleszkedés 
regénye, amely szintén nagy visszhangot váltott ki 
világszerte. A tanárember című önéletrajzi művében 
McCourt finom eleganciával és fergeteges humorral 
eleveníti fel azokat az eseményeket, amelyek a 
tanítás közben őt és tanítványait érték, s amelyek 
mindannyiuk számára életre szólóak maradtak. McCourt 
tanári módszerei finomak, irigylésre és követésre 
méltók, legyen az iskola és az osztály bárhol a 
világon. McCourt szerint a középiskolai tanár 
egyszerre jutasi őrmester, rabbi, váll (amelyre a 
diák ráborulhat, hogy kisírja magát), fegyelmező erő, 
énekes, másodrangú tudós, irodai adminisztrátor, 
bíró, bohóc, tanácsadó, divatdiktátor, karmester, 
sztepptáncos, kollaboráns, tökfej, pszichológus, sőt 
az utolsó csepp a pohárban.
Pedagógusok számára McCourt könyve kifejezetten 
kötelező olvasmány!								 
								316 oldal 
								2890 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
						
							  | 
							
								
								
								
										
								 
									
									Bodor Ádámot tizenhét éves korában tartóztatják le, 
rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv 
azonban nem csak a börtönélményekről szól, hanem az 
írói pálya kezdetetiről, a Magyarországra költözésről 
és főként arról, miként változott meg gyökeresen 
Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben.								 
								256 oldal 
								2490 Ft 
								
							 | 
						 
					 
					
					
					
					
			  | 
			  | 
			
				
				
					
    
        
            | 
                
                																	
                
             | 
            
                
                                        
                    									
                    
                    			
                    Fordította: Gy. Horváth László 
                    		
                    			
                    A hobbit, ahogy még nem láttad 
                    		
                    Zsákos Bilbó, a kényelmes otthonával és annál is kényelmesebb életével igen elégedett hobbit egy szép napon valódi kaland kellős közepébe csöppen: segítenie kell Gandalfnak, a varázslónak... 
                    									
                 
             | 
         
     
 
    
        
            | 
                
                                
                																	
                
             | 
            
                
                                        
                    									
                    
                    		
                    			
                    Történetek a vágyról 
                    		
                    A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig... 
                    									
                 
             | 
         
     
 
					
				 
			 |