kiadvány oldalanként
Ottlik Géza (1912-1990) művei
Ottlik Géza (1912-1990)
Az Iskola a határon a centrális főmű, a Hajnali háztetők a titkos favorit, az alternatív kedvenc.<br>

Vázlatszerűségében pontos, könnyedségében mély könyv. Irodalmi jazz - a legjobb fajtából. Ottlik egy-két mondattal ábrázolja a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét; és ugyanígy tesz a figurákkal is. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók. Az Ottlik-világban járunk ugyanis, a könyv egyik hőse itt is Bébé, még fontosabb figurája pedig Halász Petár szintén ismerős az Iskolából. Holott ez a könyv korábbi, mint az Iskola a határon. Fikció és valóság körbeér. Ahogyan az Ottlik-művek esetében lenni szokott, a könyv keletkezéshistóriája maga is egy külön történet, egy a szerző életével és a magyar történelemmel összeszövődő, rejtélyektől sem mentes intellektuális kalandregény. Ottlik erről így ír: ,,1943 novemberében írtam, elkeseredésemben és szórakoztatásnak. Négyévi munkámmal akadtam el akkor végképp. Ilyenkor a készülő mű is, az író is összeomlik. Ez a mesterségünk kockázata. Elkeseredésemben nekifogtam W. S. Maugham mintájára megszerkeszteni egy hosszú novellát vagy kisregényt. Népszerű olvasmánynak. Ajánljam tehát most annak, aki szórakozni akar? A Magyar Csillag című folyóirat közölte először, 1944-ben, folytatásokban. Az utolsó rész már nem jelent meg, mert a náci csapatok megszállták az országot." Végül a regény 1957-ben látott napvilágot. Ahogy kinyitjuk, láthatjuk, hogy a magyar történelem kellős közepében vagyunk: az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. Kataklizmákon, traumákon, radikális változásokon ível tehát át ez a megkapó történet, melyben a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk, no meg az (élet)művészet nagyszabású voltával.<br>

A Magvető Kiadó a Hajnali háztetők különleges kiadásával köszönti nemzetünk egyik legfontosabb íróját, az idén 100 esztendeje született Ottlik Gézát.
152 oldal
2490 Ft
Ottlik Géza (1912-1990)
Ottlik Géza új, irodalomtörténeti szempontból is jelentősséggel bíró kötete javarészt eddig kiadatlan írásokat tartalmaz, amelyek az író hagyatékában, illetve a Magyar Rádió irattárában maradtak fenn. Valamennyi szöveg a Rádió számára készült, még a háború utáni első évek kezdeti, bizakodó légkörében. ,,Azokról a művekről akarok beszélni itt, melyekben a valóság a maga könyörtelen hitelességében jelenik meg, s egyben mégis izgalmasan, varázslatosan, vonzón. E kettős természeténél fogva azt érjük el, hogy kedvet kapunk az élethez..." Ottlik, miközben másokról mesél izgalmasan és ma is újszerűnek tűnő megközelítésben, ha közvetve is, de leginkább magáról, s írói ambícióiról vall. Az írások az életművön belül leginkább a szerző legkedvesebb könyvéhez, az 1980-ban megjelent Próza című kötetéhez kapcsolódnak.
Az olvasót jegyzetek és névmutató is segíti a könnyebb tájékozódásban.
340 oldal
2990 Ft
Ottlik Géza (1912-1990)
Az író sohasem mások kérdéseire felel. És nem röviden,
körülbelül, nagyjából. És nincs véleménye: nem
absztrahál, hanem konkretizál. Nem értelmez, hanem
ábrázol. Visszaállítja a szemléletes állapotot,
ahonnét a vélemények eredtek. Elölről kezdi a világot.
Tulajdonképpen a hallgatás és a szó határzónáján
tartózkodik, a senkiföldjén, s csak be-betör a
nyelvbe, a tér-idő-anyag rögzíthetőségébe, azzal, amit
át tud menteni a nyelven inneni tartalmakból. Aztán
megint elhallgat (...) - a művészet lényegében nem
külön szakma, hanem egyszerűen az élet gyakorlása, az
emberi lét természetes foglalkozása, amit mindenki űz
éjjel-nappal. Ami megtörtént az emberrel, vagy amit
tesz, amit tesznek vele, amit szeretne, amit
tapasztal, érez, lát, hall: azt mind átéli, tudomásul
veszi, reagál rá, visszagondol rá, rendezni próbálja,
hordozza, építi, szóval éli az életét. Alighanem ilyen
értelemben képzeltem el magamnak hétévesen az írói
pályát: hogy majd a létezés-szakmában dolgozom.
320 oldal
2490 Ft
Ottlik Géza (1912-1990)
1946-47-ben Gödöllőn belekezdtem egy
természettudományos kriminek szánt hangjátékba, A
Valencia-rejtély címmel. A Rádió, vagyis Cserés Miklós
elkérte tőlem olvasásra a még teljesen megíratlan első
vázlatomat. Ijedelmemre elfogadta úgy, ahogy volt.
Kigépeltette, szereposztással, súgópéldánnyal, mi-
mindennel. Nekem 47 elején el kellet utaznom. Jó, majd
kijavíthatom, ha visszajöttem. Csakhogy ezt nem
kijavítani kellett, hanem átírni, sőt: megírni.
240 oldal
2490 Ft
Ottlik Géza (1912-1990)
Miért Buda? - Nehéz válaszolni, annyiféle oka van.
Hát, mondjuk, az első oka, hogy 4 betűs szó. Jó rövid
cím. Aztán Budának szemtanúja vagyok. Úgyhogy írhatom
regénynek. (...) Jó volna már a címben egy város, mert
olyan regényt kellene írni, ami hasonlít a városokhoz.
Lehet járkálni-mászkálni benne; utcái terei, hidai
vannak; ahol lehet ődöngeni, bámészkodni; rohanni
elkésve találkára, vagy elbújni vele valahol;
menekülni, örülni, sírni; eltévedni emitt, hazatalálni
amott.
440 oldal
2690 Ft
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Gálvölgyi Judit
A szerző posztumusz kiadású művét, amelynek története A Gyűrűk Ura mitológiai hátterét alkotja, apja halála után Christopher Tolkien szerkesztette könyvvé. A szilmarilok ,,az óidőkről, a világ első koráról...
Knausgård, Karl Ove
Fordította: Fordította: Patat Bence
A tizennyolc éves Karl Ove Knausgard az érettségi után egy északnorvég halászfaluban kezd önálló életet. Bár életében először tényleg távol van az apjától, a fizikai távolság sem feledteti a múltat, amely...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ