|  A Magvető könyvheti újdonságai A Magvető könyvheti újdonságai A Magvető könyvheti újdonságaiParti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke | 
| 
 | 
„Izgalmas portrék, okos esszék Spiró György műhelyéből”
 „Élők és holtak között a társalgást                                 nem lehet megakadályozni, erre való az                                 irodalom.” – jegyzi meg új könyvében                                 Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író,                                 hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a                                 kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a                                 sokat látott ember rezignált józansága —                                 a szerző tömör, pontosságra törekvő,                                 gondolkodói és írói stílusával párosulva                                 mindez a Magtárt különlegesen gazdag                                 szellemi és személyes olvasmánnyá teszi.                                 Ami összeköti a pontosan megrajzolt                                 portrékat, a legfontosabb                                 olvasmányélményeket, a színházról szóló                                 emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a                                 mindenkori provinciákat és napjaink                                 Magyarországát taglaló elemzéseket, az                                 Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív                                 érdeklődése, viszonyulása a fentebbi                                 témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás                                 és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja,                                 lesz kedvünk újra vagy inkább először                                 olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom                                 elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon                                 át Móriczig, átgondolni, hogy mi a                                 Csehov-darabok titka, és hogy hol is vagyunk                                 valójában, hogy hol is lehetünk otthon.
                                 „Élők és holtak között a társalgást                                 nem lehet megakadályozni, erre való az                                 irodalom.” – jegyzi meg új könyvében                                 Spiró György, aki nemcsak nagyszerű író,                                 hanem remek olvasó is. Egyaránt jellemzi a                                 kamasz kíváncsi-kutakodó szenvedélye és a                                 sokat látott ember rezignált józansága —                                 a szerző tömör, pontosságra törekvő,                                 gondolkodói és írói stílusával párosulva                                 mindez a Magtárt különlegesen gazdag                                 szellemi és személyes olvasmánnyá teszi.                                 Ami összeköti a pontosan megrajzolt                                 portrékat, a legfontosabb                                 olvasmányélményeket, a színházról szóló                                 emlékezéseket, a Kelet-Közép-Európát, a                                 mindenkori provinciákat és napjaink                                 Magyarországát taglaló elemzéseket, az                                 Spiró egyszerre tárgyszerű és szubjektív                                 érdeklődése, viszonyulása a fentebbi                                 témákhoz. Így elevenedik meg Major Tamás                                 és Molnár Gál Péter ellentmondásos alakja,                                 lesz kedvünk újra vagy inkább először                                 olvasni Spiró ajánlatára a magyar irodalom                                 elfelejtett remekműveit Jókaitól Mikszáthon                                 át Móriczig, átgondolni, hogy mi a                                 Csehov-darabok titka, és hogy hol is vagyunk                                 valójában, hogy hol is lehetünk otthon. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
Kisvárosi pókháló
 A Kerengő – Spiró György legelső,                                 1974-ben írt regénye – a végeken                                 játszódik: a Monarchia keleti fertályának                                 egyik kisvárosában és 1899 decemberében. Az                                 otthonosan otthontalan kisváros a                                 kilátástalan perspektívával és a                                 belátható figurákkal a magyar                                 regényirodalom klasszikus helyszíne.                                 Állandóan megtorpanó modernitás.                                 Kedélyesen nyomasztó maradiság. Vármegyei                                 intrikák. Ebben a közegben merül el Spiró                                 regénye, hogy aztán akárcsak a későbbi                                 nagy művekben, előbb feltérképezze ezt a                                 kisvilágot, majd át is világítsa annak                                 mentális-politikai szerkezetét. Egyik hőse                                 az egész rendszer működtetője, a                                 viszonylagos hatalmát a végsőkig kiaknázó,                                 titkos társaságot irányító kisvárosatya                                 Porházy Péter, a másik pedig a városba                                 nemrég érkezett fiatal, ambiciózus költő                                 és újságíró Adorján András. Nemcsak                                 Adorján neve lehet ismerős, hanem a helyzet                                 is: Porházy be akarja hálózni a költőt.
                                 A Kerengő – Spiró György legelső,                                 1974-ben írt regénye – a végeken                                 játszódik: a Monarchia keleti fertályának                                 egyik kisvárosában és 1899 decemberében. Az                                 otthonosan otthontalan kisváros a                                 kilátástalan perspektívával és a                                 belátható figurákkal a magyar                                 regényirodalom klasszikus helyszíne.                                 Állandóan megtorpanó modernitás.                                 Kedélyesen nyomasztó maradiság. Vármegyei                                 intrikák. Ebben a közegben merül el Spiró                                 regénye, hogy aztán akárcsak a későbbi                                 nagy művekben, előbb feltérképezze ezt a                                 kisvilágot, majd át is világítsa annak                                 mentális-politikai szerkezetét. Egyik hőse                                 az egész rendszer működtetője, a                                 viszonylagos hatalmát a végsőkig kiaknázó,                                 titkos társaságot irányító kisvárosatya                                 Porházy Péter, a másik pedig a városba                                 nemrég érkezett fiatal, ambiciózus költő                                 és újságíró Adorján András. Nemcsak                                 Adorján neve lehet ismerős, hanem a helyzet                                 is: Porházy be akarja hálózni a költőt.
                                 A Kerengő a századvég                                 perifériavilágának társadalmilag is pontos                                 ábrázolása, egyszersmind hatalom és                                 művészet összekapcsolódásának,                                 konfliktusának a példázata. Történelmi                                 parabola kisrealista díszletekkel, két                                 főhőssel és karakteres mellékszereplőkkel,                                 nagyszerű részmegfigyelésekkel. Egy nagy                                 regényírói életmű izgalmas nyitánya, de                                 több is annál: ma is fájón aktuális ön-                                 és honismereti olvasmány.
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
„Akkor vagy, ha hiányzol.”
 Akár az ókori Kínában, akár a keresztes                                 háborúk idején vagy éppen saját korunk                                 groteszk díszletei között játszódnak                                 Darvasi László történetei, van, ami                                 mindegyik világban közös: a halottak                                 bármikor föltámadhatnak. Néha csak az                                 emlékek kísértenek, de a sírok szünet                                 nélkül vándorolnak korokon és                                 földrészeken át.
                                 Akár az ókori Kínában, akár a keresztes                                 háborúk idején vagy éppen saját korunk                                 groteszk díszletei között játszódnak                                 Darvasi László történetei, van, ami                                 mindegyik világban közös: a halottak                                 bármikor föltámadhatnak. Néha csak az                                 emlékek kísértenek, de a sírok szünet                                 nélkül vándorolnak korokon és                                 földrészeken át.
                                 A novelláskötet titkos főszereplője,                                 Jézus, voltaképpen meg sem jelenik a                                 könyvben, de föltűnik Júdás, Jézus                                 névtelen sírásója és Malkus, a tudatlan                                 katona, akinek levágják a fülét a                                 Getsemáne-kertben. Saját életében                                 Jézus-manöken mindenki: a reménytelen                                 vágyakozások, a testi szerelmek, az                                 elkerülhetetlen árulások világában nincs,                                 akit ne hagyna el valaki, és aki ne várna                                 valami bizonytalan megváltásra.
                                 Darvasi László új kötetében visszatér                                 ahhoz a műfajhoz, amelyiknek az egyik                                 legeredetibb és legkövetkezetesebb                                 képviselője a magyar irodalomban: a                                 Darvasi-novella nem rövid történet, hanem                                 teljes világ, a hiányzó dolgok gazdag                                 tárháza. Nem véletlen, hogy a kalandos                                 elbeszélésekben megjelenő művészek –                                 legyenek ókori festők vagy költők az újkor                                 hajnalán – mindig azzal szembesülnek: az                                 alkotásoknak igenis van hatalmuk, még ha ez a                                 hatalom kiszámíthatatlan is. Ez az                                 irányíthatatlan gazdagságú fantázia                                 mozgatja a rejtélyes történeteket. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
„Valóság nincs. Ha mégis van, épp ilyen”
                                 Történeteit az ember ingyen kapja: kitalálja                                 őket vagy megesnek vele. A forma ennél                                 összetettebb kérdés, minden elbeszélés a                                 mondhatóság mentén szerveződik. Ebben a                                 könyvben Vida Gábor történetei                                 szándékoltan nem állanak össze regénnyé,                                 bár egyazon világ darabjai. Szilánkokra                                 robban egy bögre, egymásba fonódó                                 monológokat suttognak a szereplők, van                                 bicikli, pingpongasztal és medve, átvonulnak                                 a tájon farkasok, zsánerfigurák és                                 futballisták jönnek-mennek, mintha egy soha                                 el nem készülő film jelenetei követnék                                 egymást a valóság és a képzelet                                 elmosódott határvidékén. Hol is élünk?                                 Éppen ott, ahol a képzeletünk még a                                 valóságban tart. 
                                 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
„Csak a kép tud mindent”
 Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a                                 képek helyett? Hány képünk van saját                                 magunkról és saját kultúránkról? Bán                                 Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan                                 módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a                                 kérdéseket.
                                 Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a                                 képek helyett? Hány képünk van saját                                 magunkról és saját kultúránkról? Bán                                 Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan                                 módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a                                 kérdéseket.
                                 A tizenöt elbeszélésből álló kötet már                                 címében is felvillantja a Bán                                 Zsófia-történetek egyik visszatérő                                 motívumát. Bán elbeszéléseiben az ember                                 legintellektuálisabb személyiségjegyei                                 közvetlenül találkoznak a benne, bennünk                                 élő animálissal, a mélyben lakozó                                 érzéki-zsigeri teremtménnyel. A két                                 tartomány közötti közvetítésre az az                                 elbeszélői nyelv és pozíció vállalkozik,                                 amely (ön)ironikus kettős ügynökként hol a                                 tudat absztrakt szerkezetét helyezi                                 előtérbe, hol pedig a testek, a                                 nyelven-inneni diskurzusok cserebomlásait                                 írja le. Egyazon ütemben képes ábrázolni                                 és értelmezni. Így pillantjuk meg a                                 Röntgen-sugár feltalálását családi                                 fénytörésben, az apa fotóját a                                 munkaszolgálatról, a Bartók-darabba                                 belesülő zongoristát, az ismerkedést a                                 kínai vendéglőben, a vallomást a taxiban,                                 Karády Katalint Brazíliában, és egy                                 fényképészt az Antarktiszon. A történetek                                 mögött pedig fokozatosan kirajzolódik egy                                 huszadik századi közép-európai család                                 gyakran traumákkal terhes sorsa, az anya és a                                 lány perspektívájából, az apák                                 hiányával. Így lesznek a kötet írásai                                 folyamatos dialógusok, termékeny                                 párbeszédek. Így lesz az olvasó maga is                                 közvetítő. Tolmács és útitárs. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
„Gyere, beszéljük ezt meg. Kezdjük el.”
 Kántor Péter új verseskötete megrendítően                                 személyes könyv. Ez a megmentett                                 személyesség mindig is jellemezte Kántor                                 költészetét, a Köztünk maradjon                                 nagy verseiben pedig intenzívebb mint valaha.                                 A Köztünk maradjon gyászmunka és                                 lírai napló. A könyv legerősebb ciklusát                                 azok a gyászversek alkotják, melyeket                                 édesanyja halála után írt a költő.                                 Ezekben a darabokban Kántor egy személyben az                                 anya emlékét felidéző gyermek és a saját                                 életére is rápillantó, a hiányokat                                 számabevevő, meglett ember. Emellett                                 megszólal a közügyek iránt is érzékeny                                 Kántor, hogy politikai-történelmi                                 kérdésekben is költői választ, azaz                                 nagyszerű verseket adjon. Ha még ehhez                                 hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit,                                 elégikus dalait, filozofikus költeményeit,                                 nyugodtan állíthatjuk, végtére is köztünk                                 marad, hogy a Köztünk maradjon az év                                 egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy                                 költészet tetőpontja.
                                 Kántor Péter új verseskötete megrendítően                                 személyes könyv. Ez a megmentett                                 személyesség mindig is jellemezte Kántor                                 költészetét, a Köztünk maradjon                                 nagy verseiben pedig intenzívebb mint valaha.                                 A Köztünk maradjon gyászmunka és                                 lírai napló. A könyv legerősebb ciklusát                                 azok a gyászversek alkotják, melyeket                                 édesanyja halála után írt a költő.                                 Ezekben a darabokban Kántor egy személyben az                                 anya emlékét felidéző gyermek és a saját                                 életére is rápillantó, a hiányokat                                 számabevevő, meglett ember. Emellett                                 megszólal a közügyek iránt is érzékeny                                 Kántor, hogy politikai-történelmi                                 kérdésekben is költői választ, azaz                                 nagyszerű verseket adjon. Ha még ehhez                                 hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit,                                 elégikus dalait, filozofikus költeményeit,                                 nyugodtan állíthatjuk, végtére is köztünk                                 marad, hogy a Köztünk maradjon az év                                 egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy                                 költészet tetőpontja.
                                 
                                 Olvasson bele! 
                                 
| 
 | 
„Meditációk természetről, emberről és kultúráról”
 Győrffy Ákos prózája a létezés mélyre                                 ás, a lehető legmélyebbre. Miközben a                                 végletekig személyes, egy pillanatra sem                                 személyeskedő. A mindenséggel méri magát,                                 és nem találtatik könnyűnek. „Mintha egy                                 végtelenül finom, de épp ezért                                 áthatolhatatlan függöny választana el                                 önmagamtól és mindattól, ami a testem                                 határain kívül fekszik. De már a testem is.                                 Egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy                                 testemre a sajátomként tekintsek. De akkor                                 mégis kié, ha nem én birtoklom.” Ezek a                                 filozófia évezredes kérdései és kétségei                                 mai nyelven megfogalmazva. Megrendítő belső                                 utazás és Haza-találás.
                                 Győrffy Ákos prózája a létezés mélyre                                 ás, a lehető legmélyebbre. Miközben a                                 végletekig személyes, egy pillanatra sem                                 személyeskedő. A mindenséggel méri magát,                                 és nem találtatik könnyűnek. „Mintha egy                                 végtelenül finom, de épp ezért                                 áthatolhatatlan függöny választana el                                 önmagamtól és mindattól, ami a testem                                 határain kívül fekszik. De már a testem is.                                 Egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy                                 testemre a sajátomként tekintsek. De akkor                                 mégis kié, ha nem én birtoklom.” Ezek a                                 filozófia évezredes kérdései és kétségei                                 mai nyelven megfogalmazva. Megrendítő belső                                 utazás és Haza-találás.
                                 
                                 
                                 
                                 Olvasson bele! 
                                 
| 
 | 
„Közélet és magánélet, avagy szerelem a köztársaság idején.”
 Szálinger Balázs új könyve különleges                                 költői körutazás, mely napjaink                                 Magyarországáról indul, hogy a három                                 műnemen (líra, dráma, epika) és Róma                                 birodalmán keresztül a közeljövő                                 Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy                                 témája a közélet és a magánélet                                 egymástól elválaszthatatlan                                 egységellentéte. A feszült                                 egymásrautaltságot humorral és iróniával,                                 sokszor a történelem segítségével oldja                                 fel, ez távolítja és nagyítja a                                 Köztársaság tétjét: hogyan tudunk                                 hitelesen megszólalni privát dolgainkról a                                 nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk                                 saját magunkhoz a mindenkori többieken                                 keresztül? Ezt járja körül több                                 versciklusban és egy drámában, hogy a                                 Háború című utópisztikus szerelmi                                 verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink                                 Budapestje, látszólag minden rendben,                                 mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi                                 sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a                                 III. világháború és érkezik                                 visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás                                 is.
                                 Szálinger Balázs új könyve különleges                                 költői körutazás, mely napjaink                                 Magyarországáról indul, hogy a három                                 műnemen (líra, dráma, epika) és Róma                                 birodalmán keresztül a közeljövő                                 Budapestjére térjünk vissza. Szálinger nagy                                 témája a közélet és a magánélet                                 egymástól elválaszthatatlan                                 egységellentéte. A feszült                                 egymásrautaltságot humorral és iróniával,                                 sokszor a történelem segítségével oldja                                 fel, ez távolítja és nagyítja a                                 Köztársaság tétjét: hogyan tudunk                                 hitelesen megszólalni privát dolgainkról a                                 nyilvánosság előtt? Hogyan lehet közünk                                 saját magunkhoz a mindenkori többieken                                 keresztül? Ezt járja körül több                                 versciklusban és egy drámában, hogy a                                 Háború című utópisztikus szerelmi                                 verses elbeszélés zárja a könyvet. Napjaink                                 Budapestje, látszólag minden rendben,                                 mindenki rohan, teszi a dolgát, tehát semmi                                 sincs rendben. Ugyanazon a napon robban ki a                                 III. világháború és érkezik                                 visszafordíthatatlan pontjához egy szakítás                                 is.
                                 A Köztársaság Szálinger                                 pályájának fontos állomása: összegzés                                 és előretekintés egyazon mozzanatban. A                                 költő játékos és termékeny lírai teret                                 hozott létre, melyben a műnemek és a                                 műfajok, a témák és a motívumok is                                 változatos módon illeszkednek a kötet                                 történetívéhez. A köztársaságok, a                                 respublikák közös részeihez. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
Válogatta: Bárány Tibor
„Hol szabadság van, ott szabadság van”
 Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás                                 után Magyarországon újra divatba jött a                                 közéleti költészet. A rendszerváltást                                 követő néhány év bőséges verstermése                                 után fokozatosan mind kevesebb olvasói és                                 kritikai figyelem övezte a politikai,                                 közéleti témájú verseket, ám ezek a                                 művek léteztek és izgalmas párbeszédet                                 folytattak egymással, ahogyan az elmúlt                                 egy-két évben született költemények is                                 közvetlenül megszólítják az                                 előzményeiket – felrajzolva a magyar                                 demokrácia bő két évtizedének                                 történetét.
                                 Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás                                 után Magyarországon újra divatba jött a                                 közéleti költészet. A rendszerváltást                                 követő néhány év bőséges verstermése                                 után fokozatosan mind kevesebb olvasói és                                 kritikai figyelem övezte a politikai,                                 közéleti témájú verseket, ám ezek a                                 művek léteztek és izgalmas párbeszédet                                 folytattak egymással, ahogyan az elmúlt                                 egy-két évben született költemények is                                 közvetlenül megszólítják az                                 előzményeiket – felrajzolva a magyar                                 demokrácia bő két évtizedének                                 történetét.
                                 Az Édes hazám antológia arra                                 vállalkozik, hogy az olvasót részesévé                                 tegye ennek a költői tradíciókon, nyelv-                                 és világszemléleti különbségeken                                 átívelő irodalmi párbeszédnek. Az                                 antológia alapegysége nem a vers, hanem a                                 versciklus. Alapkérdése nem az, hogy                                 az egyes művek önmagukban hogyan                                 ismertetik fel az olvasóval saját –                                 művészi és politikai természetű –                                 igazságukat, hanem hogy egymás közvetlen                                 környezetében milyen gazdag irodalmi                                 dialógusba vonnak be minket, politikai                                 kérdésekben makacsul elkötelezett                                 versolvasókat. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
A novellákat válogatta: Király Levente
 A tavalyi év novellatermésének legjava,                                 többek között Bartis Attila, Cserna-Szabó                                 András, Darvasi László, Dragomán György,                                 Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy                                 János, Spiró György, Tóth Krisztina                                 tollából.
                                 A tavalyi év novellatermésének legjava,                                 többek között Bartis Attila, Cserna-Szabó                                 András, Darvasi László, Dragomán György,                                 Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy                                 János, Spiró György, Tóth Krisztina                                 tollából. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
| 
 | 
A verseket válogatta: Péczely Dóra
 A tavalyi év verstermésének legjava, többek                                 között Borbély Szilárd, Juhász Ferenc,                                 Kántor Péter, Kemény István, Kovács                                 András Ferenc, Nádasdy Ádám, Rakovszky                                 Zsuzsa, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey                                 János és Tóth Krisztina tollából.
                                 A tavalyi év verstermésének legjava, többek                                 között Borbély Szilárd, Juhász Ferenc,                                 Kántor Péter, Kemény István, Kovács                                 András Ferenc, Nádasdy Ádám, Rakovszky                                 Zsuzsa, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Térey                                 János és Tóth Krisztina tollából. 
                                 
                                 Olvasson bele!
                                 
                                         Terjedelem: 288 oldal
                                         Méret: 123x184 mm
                                         Kötés: keménytábla
                                         Ár: 2200 Ft
                                         ISSN: 0586-3783
                                         ISBN: 977 058 6378 12 1 
                                         

| Fordította: NEMES KRISZTINA Kreatívok az idegösszeomlás szélén A harmincas évei elején járó Marisa utálja a munkáját. Szorongásoldókkal és YouTube-videókkal próbálja túlélni a hétköznapok rutinját és a reklámügynökségnél töltött órákat.... | 
| A kapunyitási pánik regénye Keömley-Horváth Boglárka Petri György-díjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi... | 
| Fordította: Gy. Horváth László A hobbit, ahogy még nem láttad Zsákos Bilbó, a kényelmes otthonával és annál is kényelmesebb életével igen elégedett hobbit egy szép napon valódi kaland kellős közepébe csöppen: segítenie kell Gandalfnak, a varázslónak... | 
| Történetek a vágyról A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig... |